Szijjártó Péter: semmiféle környezetkárosító hatása nem lesz az ácsi gyárnak

– Miért tartotta fontosnak, hogy részt vegyen a Graboplast tatabányai beruházásának ünnepségén? S miért is fontos ez a beruházás?
– A Graboplast beruházása túlmutat önmagán, hiszen a vállalatot egy, a világjárvány alatt kialakított támogatási formában segítettük. A covid alatt újra fellángolt az évtizedes vita arról, hogy a helyes gazdaságpolitikának segélyezési- vagy munkaalapra kell-e helyeződnie. Ezt a vitát 2010-ben már egyszer eldöntötték az emberek, de 2020-ban újra lángra kapott. Voltak, akik úgy vélekedtek, hogy a covid egy gazdasági válságot hoz, el kell fogadni a vele járó tömeges munkanélküliséget és az államnak a munkanélkülivé váló emberek segítésére kell csoportosítania az erőforrásait. Mi ezzel szemben azt gondoltuk, hogy az lenne a helyes, ha inkább megelőznénk a munkanélküliség kialakulását és az állami pénzügyi forrásokat a munkahelyek megvédésére fordítanánk. 

A magyar kormány önmagában kevés lett volna ehhez a programhoz, viszont a vállalatok megértették a célját és nagy számban részt is vettek benne. 65 Komárom-Esztergom vármegyei vállalat kapott támogatást összesen 17 milliárd forint értékben, amiből létrejött 47 milliárd forintnyi beruházás és megmenekült 17.200 munkahely. Egy igazi sikertörténet, hogy a magyar gazdaság növekedése úgy tudott fennmaradni mindenfajta nehézség dacára, hogy nem tértünk le a munkaalapú gazdaságpolitika útjáról.

– A Neszmély és Dunaradvány között közlekedő komp átadójáról érkezett. A napokban olvashattunk arról, hogy Lábatlannál dunai révátkelő működhet, illetve korábban is hallhattunk már vízitaxiról vagy Észak- és Dél-Komárom közötti vonatjáratról, továbbá most is elhangzott az átadón, hogy vannak további tervek a két ország összeköttetésére vonatkozóan. Melyek ezek?
– 2014-ben Orbán Viktor és Robert Fico, az akkori szlovák miniszterelnök aláírtak egy megállapodást, amely azt célozta, hogy még sűrűbben legyen adott a lehetőség a két ország közti határ átlépésére. 2010-ben, amikor hivatalba léptünk 22 átkelési pont volt összesen a 654 kilométeres határszakaszon. Ezt a mai nappal 36-ra növeltük, és az idei esztendőben ez még el fogja érni a 40-et, ugyanis a neszmélyi komp átadása után őszig még három Ipoly-hidat fogunk átadni, valamint egy közúti útkapcsolatot az ország keleti felében. Ez azt jelenti, hogy az átlagos távolság két határátkelő között nagyjából 16 kilométerre fog csökkenni, ami még mindig nincs a nyugat-európai szinten, de már sokkal jobb, mint ahol voltunk korábban. Korábban az ember átnézett Dunaradványba, beszállt a kocsiba, ment egy órát, most felszáll a kompra, aztán 8 perc múlva ott is van. Mától az új átkelőhelyen hétköznaponként nyolcszor, hétvégente tizenhatszor jár a komp a Duna két oldala között, és megszünteti azt az állapotot, hogy egy órát kelljen autóval menni azért, hogy átkelhessünk a Duna túlpartjára.

– Úgy tudjuk, hogy ma a szlovák miniszteri delegációval is tárgyalt. Miről volt szó? Mi jellemzi most a kétoldalú kapcsolatokat?
– Most átmeneti helyzet van Szlovákiában, hiszen választásra készülnek, addig pedig szakértői kormány vezeti az országot. Ez egy lehetőség is a mostani szlovák kormánynak arra, hogy kifejezetten praktikus dolgokkal foglalkozzanak. Nem dogmatikus, ideológiai, hosszútávú, jövőbe révedő vitákat folytatnak, hanem a már előkészített projekteket, beruházásokat pörgetik fel. Ezt érezzük mi is, hiszen kész lett a komp, készen lesznek a hidak, készen lesz az út. A szlovákok fontos partnereink, a második kereskedelmi partnerünk, tizenhétmilliárd eurós kereskedelmi forgalommal. Számunkra fontos, hogy a szlovák kormánnyal, legyen az rövid- vagy hosszútávú, bármilyen irányzatú, de jó kapcsolatban legyünk és ebből a szempontból ez a kapcsolatépítés most itt, a mai nap is fontos volt. Én Komáromban születtem, sokáig ott éltem, a családom másik része pedig Észak-Komáromban. 

A korábbi helyzet egy kicsit visszaköszönt a covid idején, amikor le kellett zárni a határokat, és akkor hirtelen mindenki rádöbbent, hogy becsülni kell azt, amikor jók a körülmények. A szabad határátlépés kicsit olyan, mint a levegő. Ha van, akkor természetesnek vesszük, ha nincs, akkor meg fuldokolunk.

– Nemrég jelentették be, hogy Ács közelében katódgyártóüzem létesül. Az itt lakók és a környékbeli településeken élők is tartanak attól, hogy a gyár káros hatással lesz a környezetre és az egészségükre. Mit lehet tenni a megnyugtatásukért?
– Komáromiként soha nem hoznék veszélyt a városra és annak környékére, ráadásul Magyarország jelenleg legnagyobb működő elektromos akkumulátorgyárától öt kilométerre élek. Amikor az SK Innovation Komáromba költözött, akkor is voltak negatív hangok, aztán tisztáztuk, hogy a gyár napi vízfogyasztása a Duna 5 másodperces vízhozamával egyenlő, tehát nem fog elapadni a Duna, nem fog kiszáradni a meder Komáromtól Esztergom irányába. Sőt, ha jól tudom, a komáromi polgármester most azért tudott kiegészítő fizetést adni az önkormányzati intézmények dolgozóinak, mert az SK Innovation befizette azt az iparűzési adót, amit sokan szeretnének látni a saját városuk bankszámláján. Azt gondolom, hogy meg kell érteni az emberek aggodalmát, hogy félnek az újtól, és ezt tiszteletben is kell tartani. Az elektromos autógyártás, az elektromos akkumulátorgyártás egy új dolog, ezért időt kell szánni arra, hogy az embereknek a helyi döntéshozók igenis magyarázzák el, hogy ezek miért nem veszélyesek. 

.Magyarországon sokkal szigorúbbak a környezetvédelmi előírások, mint Európa bármely más pontján. Ne féljenek az emberek, mert semmiféle környezetkárosító hatása ezeknek a gyáraknak nincs és nem is lesz, ezt nagyon szigorúan fogjuk ellenőrizni. Ezek a gyárak munkahelyeket teremtenek, a legmodernebb technológiát hozzák, biztosítják a magyar gazdaság növekedését, hozzá fognak járulni a helyi infrastruktúra fejlesztéséhez, a helyi intézmények, a sport, a kulturális élet felvirágoztatásához.

– Egyelőre nem lehet arról hallani, hogy mikor indul a beruházás. Mikortól fognak termelni?
– Azt gondolom, 2025-ben tudja elkezdeni a termelést a gyár. Minden engedélykérelmet alaposan meg fognak vizsgálni a hatóságok. Ha mindennek megfelel a gyár, meg fogják kapni az engedélyeket, és biztonsággal fogják működtetni. Nagyon szigorúan kérik számon a hatóságok ezeken a gyárakon a szabályok működési, környezetvédelmi és az emberek egészségére vonatkozó aspektusait.

– A gyárnak 900 munkavállalóra lenne szüksége. Ismeretes, hogy Komárom-Esztergom vármegye jó foglalkoztatottsági mutatókkal rendelkezik. Honnan fog Ácsra érkezni 900 munkavállaló?
– Komárom-Esztergom vármegyében azért alacsony a munkanélküliség, mert működnek gyárak. Ha minden gyár idehozatala ellen kézzel-lábbal tiltakozott volna mindenki és nem tudtuk volna idehozni, ma azért bírálnának minket, hogy munkanélküliség van. Itt most 900 munkahely jön létre, nyilván a vállalatnak is az az érdeke, hogy minél több helyi legyen közöttük. Egy helyit alkalmazni mindig olcsóbb, mintha valakit távolról kell odavinni. Ez egy nagy lehetőség a térségnek, hogy fejlessze az oktatást, hogy a szakképzési intézmények még szorosabban együttműködjenek a vállalatokkal, annak érdekében, hogy tudást adjanak át a hallgatóknak vagy diákoknak, akik majd szükségesek lesznek ezekben a gyárakban. A gazdaságnak vannak ilyen törvényszerűségei, hogy a munkaerőpiaci kereslet és kínálat az alkalmazkodik a körülményekhez.

– Hogyan értékeli a hétvégi puccskísérletet Oroszországban? Mire lehet számítani a háború folytatásában? S ez mit jelenthet hazánk számára?
– Minden egyes nap, amennyivel ez a háború tovább tart, az számunkra rossz hír, hiszen itt élünk a szomszédban. A háború minden hatása súlyosan és azonnal jelentkezik nálunk, hiszen közel vagyunk, ezért nekünk az érdekünk, hogy a háború minél előbb véget érjen. Most egyelőre úgy látjuk, hogy akik ebben a háborúban részt vesznek, azok viszonylag keveset tesznek annak érdekében, hogy ez így is legyen. Másrészt pedig a transzatlanti térségben van egy erőteljes háborús pszichózis. Európában és az Amerikai Egyesült Államokban is egyelőre olyan döntéseket hoznak, amelyek inkább meghosszabbítják a háborút, mintsem, hogy lerövidítenék. Minél több fegyver van a helyszínen, annál hosszabb lesz a háború. 

Ami Oroszországban történt, az orosz belügy, tehát minket kevésbé érint. Természetesen azért figyelemmel kellett kísérni az eseményeket, mert egy Oroszországon belüli belpolitikai esemény mindig járhat biztonsági következményekkel a közép-európai térségben. Ugyanakkor a szombati napon mind az orosz kormány képviselőivel, a külügyminiszterrel, a miniszterelnök-helyettessel kapcsolatban voltam és a belorusz külügyminiszterrel is, aki tájékoztatott arról, hogy a belorusz elnök és a Wagner-csoport vezetője megállapodtak a békés rendezésben, így ezt már bőven nyilvánosságra kerülés előtt tudtuk. Erről tájékoztattam a miniszterelnököt, hiszen hazánk biztonsága szempontjából fontos volt tudni, hogy hogyan alakulnak a dolgok. A konfliktus abból a szempontból kevésbé érintett minket, hogy Oroszországon belül ez mit okoz, ment számunkra ennek a helyzetnek a közép-európai biztonságra gyakorolt hatása fontosabb.

– Mint azt tudjuk, ön komáromi születésű. Hogyha éppenséggel van egy kis szabadideje, szokott még visszajönni Komárom-Esztergom vármegyébe?
– Hogyne! Sőt, már a hídnak a pilonját is megmásztuk belülről. Nagyon szeretünk visszajönni Komáromba, legutóbb a Czibor-szobornál voltam ott, rá emlékezve. Neszmélyen is nagyon szeretünk lenni, feljönni a dombokra nézelődni. Ezért nekem ez az esemény a szívemhez közel áll. Amikor legutóbb itt voltam és sétáltunk a Duna-parton, akkor még az építkezés sehogy sem állt, nekem még nem úgy tűnt, hogy itt lesz bármikor is kompkikötő. Nemrég voltam Tatán is, amikor a keresztlányomnak volt az elsőáldozása, és akkor körülnéztem. Szerintem Magyarország egyik legvonzóbb turisztikai környéke ez a térség. Komárom, Neszmély, Tata, az Öreg-tó és környéke nyilvánvalóan utánozhatatlan. Mindenki, aki eljön ebbe a térségbe, az örökre rabja lesz. Én örülök annak, hogy egyre többen kezdik el felfedezni az erődöket, borászatokat, az Öreg-tavat és ezt az egész környéket.