Nem csak a jegyek, a mögötte lévő munka is számít: szakember beszélt a bizonyítványokról

Ki ne találkozna a napokban közösségi médiában valamelyik ismerőse büszke posztjával, aki gyermeke kitűnő bizonyítványának fotóját osztotta meg. Természetesen jönnek sorra a lájkok és a gratulációk. Azonban felmerül a kérdés, hogy ezek kinek fontosak. A gyereknek, vagy a szülőnek? Zombai Ágnes, a Tatabányai Családsegítő Szolgálat óvodai és iskolai szociális segítőinek a vezetője szerint mérlegelni kell, hogy valóban megéri-e közhírré tenni a bizonyítványt. 

– Nagyon sok szülő joggal büszke a gyermekére, a jó jegyeire, de nem biztos, hogy a közösségi oldalakon lévő több száz, főleg távoli ismerősüket is tényleg érdekli. Talán érdemesebb lenne a szűk baráti körrel, rokonokkal megosztani az örömüket – vélekedett a szakember, aki szerint egy ilyen posztnak más, át sem gondolt negatív következményei is lehetnek. 

– Vannak olyan gyerekek, akiknek nem ennyire szép a bizonyítványuk. Ők, vagy a szüleik szégyellhetik magukat egy ilyen poszt láttán. Rossz érzést kelt bennük, ha kérdezik a jegyeiről. Nem mer rá válaszolni, titkolja a becsúszott hármast, vagy kettest. Pedig egyáltalán nem biztos, hogy a gyengébb jegyek mögött kevesebb munka van – figyelmeztet Ágnes, aki szerint a szülőknek nem csak a jegyeket kellene figyelembe venniük, hanem a mögötte lévő munkát, amit a diák az adott tanévben, vagy akár az iskolai évek alatt elért. 

– Vannak olyan eszes gyerekek, akiknek az órai munkával is megvan a jeles. És vannak azok a diákok, akik ahelyett, hogy a barátaikkal elmenjenek focizni, vagy moziba, inkább otthon ülnek a tankönyveik felett és keményen tanulnak a hármasért, vagy akár a kettesért. Sokszor ez a teljesítmény láthatatlan egy külsősnek, hiszen nem is sejti, hogy mekkora munka van benne. Úgy gondolom, hogy ezek a gyerekek és a szüleik legalább annyira büszkék lehetnek az elért osztályzatokra, mint a kitűnő tanulók – szögezte le a szociális segítő, aki szerint a szülőnek már a tanév elejétől kezdve figyelemmel kell kísérnie csemetéje tanulmányait, és segítenie kell neki, ha úgy látja, hogy szüksége van rá.

– Szerencsére már nem csak magántanárral tudnak a gyerekek felkészülni az órákra. Az interneten rengeteg olyan nagyon jó program, feladat, vagy videó van, ami a tanulásban segít. Illetve az iskolában is tartanak korrepetálást, ami szintén segíthet a felzárkózásban. Én azt tanácsolom a szülőknek, hogy év közben is beszéljenek rendszeresen a tanárokkal, hallgassák meg és fogadják is meg a tanácsaikat, hiszen ezzel a saját gyereküknek tesznek csak jót. Ma már el sem tudja titkolni a gyerek a szülő elől a rossz jegyeket. Nem dugdoshatja az ellenőrzőjét, vagy mondhatja azt, hogy elveszítette, mint a mi gyerekkorunkban. Az interneten most már mindenki megnézheti csemetéje osztályzatait, és ha kell segíthet – tanácsolta Ágnes, aki szerint ha a gyerek gyengén teljesít és nem kap otthonról megfelelő segítséget, akkor az év végi rossz bizonyítvány a szülő hibája is. 

– Ha egész évben nem érdekelt valakit a gyermeke osztályzata, ha nem foglalkozott azzal, hogy rossz jegyeket hoz, akkor az év végén sem kérheti számon a rossz bizonyítványt, mert ugyanannyira az ő hibája is. Ha pedig a sok tanulás és a kemény munka mellett csúszik be egy gyengébb jegy, akkor meg kell beszélni a gyerekkel, hogy ettől ő nem lesz kevesebb, vagy rosszabb a többieknél. Hiszen mindenki különböző, lehet valaki nagyon jó matekból, de nehezen megy az olvasás, vagy a helyesírás. Ettől leszünk egyediek és különlegesek. Ezt mindenképpen hangsúlyozzuk ki – tette hozzá a szociális munkás, aki szerint a jutalmazás jó módja lehet az ösztönzésnek, de nem biztos, hogy a legjobb. 

– Szerintem az lenne a legjobb, ha a gyerekeknek élménnyé tennénk a tanulást. Rengeteg olyan interaktív módszer, foglalkozás, fejlesztés van, ami izgalmasabbá teheti az órákat. Otthon is törekedhetünk arra, hogy a számonkérés, vagy a közös tanulás élmény legyen, együtt töltött minőségi idő. Ebben is nagy segítsége lehet a szülőknek az internet. De ha mindenképpen a jutalmazás módszerét akarjuk választani, akkor gondoljuk végig, hogy azt hogyan tesszük – figyelmeztetett Ágnes, aki szerint ha egy gyerek már egészen kis kortól pénzt kap egy jó osztályzatért, vagy egy szépen elmondott versért, akkor számára később is pénzben mérhető érték lesz a tanulás.

– A jutalmazás nem rossz, hiszen a felnőttek is pénzt, fizetést kapnak a munkájukért, a teljesítményükért. Azonban egy gyermek esetében nem biztos, hogy ezt pénzben kellene mérni. Itt is inkább a közös élmények, az együtt töltött idő, egy közös kirándulás, egy fagyizás lehetne a jutalom. Ha egy gyereknek a jó bizonyítványért a legjobb telefont ígérjük – amire egyébként sokszor nincs is pénzünk – akkor gondoljuk meg, hogy a következő évben mit kell ígérnünk, ahhoz, hogy újra jól teljesítsen. Azt látom, hogy sok szülő, vagy nagyszülő hitelt vesz fel, hogy megvehesse a drága ajándékot, amivel pillanatnyi örömöt biztos okoz a gyereknek, azonban hosszú távon nem biztos, hogy jót tesz – vélekedett a családsegítő.