A tatai dandár új parancsnoka okos vezetőként vág neki a nagy kihívásnak

Az új parancsnok az elődjéhez hasonlóan szintén visszatérőként érkezett Tatára. Korábban 20 évet töltött a tatai laktanyában. 1998-ban végzett Szentendrén harckocsizó szakon és az első beosztása az MH. 25 Klapka György Lövészdandár harckocsizászlóaljánál kezdett, mint szakaszparancsnok. 

Később a 11-es Hunyadi harckocsi zászlóaljnál szolgált századparancsnok, illetve hadműveleti tiszt beosztásban. 2007-ben visszatért Tatára, az első lövészzászlóalj állományába került, ahol hadműveleti részlegvezetőként, törzsfőnökként, parancsnokhelyettesként, majd végül zászlóaljparancsnokként.

Ez idő alatt öt külszolgálaton vett részt: kétszer Boszniában, kétszer Afganisztánban, és egyszer Irakban kontingens parancsnokként. Különböző tanfolyamokon, képzéseken vett részt. Majd áthelyezték Hódmezővásárhelyre az 5. Bocskay Lövészdandárba, parancsnokhelyettesi beosztásba. 

– Rendkívül nagy megtiszteltetés, hogy októberben én vehettem át a tatai dandár parancsnoki feladatait. Illetve rendkívül nagy kihívás is, hiszen Lőrincz tábornok úr magasra tette a lécet – kezdte az ezredes, aki hozzátette: az a négy év, amit ő távol töltött a tatai dandártól, nagyon sok változást hozott, ezért újra kell tanulnia a dandárt, megismerkednie a jelenlegi működésével. 

– Ami mindenképpen pozitív dolog, hogy rengeteg embert ismerek a dandárnál és érzem, hogy támogatnak a munkámban. Hosszú távon a legfontosabb feladataink a haderőfejlesztéshez kapcsolódnak, hiszen megkezdődött a Zrínyi haderőfejlesztési program, aminek a szárazföldi csapatok vonatkozásában egyik kiemelkedő helyszíne Tata - mutatott rá a parancsnok.

- Itt több képességet fejlesztünk egyidében. A két legfontosabb irány, ami mentén már a fejlesztések zajlanak, a harckocsizó, illetve a tüzér képességeknek a fejlesztése. Emellett vannak állandó elfoglaltságot jelentő műveleti feladataink is – magyarázta és egyben azt is elárulta, hogy már ő is megnézte belülről az új harckocsikat, de még nem vezette, nem lőtt velük, nem használta azokat. Annyit megkérdezett már a régi harckocsizóktól, hogy mi a véleményük, és örömmel tudta meg tőlük, hogy a régi orosz gépekhez mérve ég és föld a kettő közti különbség. 

Kiemelte, hogy a technikai fejlesztések most ott tartanak, hogy a Leopard A2-es harckocsikra jelenleg zajlik a kiképzés és a jövőben várható az a technikai fejlesztés, aminek köszönhetően megjelenik a harckocsizóknál a Leopárd A7 típus, ami 21. századi rendszert biztosít. Másik pedig a tüzér vonal, már vannak beérkezett tüzér eszközök, ezek a szintén német gyártmányú önjáró lövegek, amik több évtizedes minőségi ugrást jelentenek. A technikai fejlődéshez pedig elengedhetetlen a logisztika fejlesztése is. 

– Ezek az eszközök egy teljesen más üzemeltetési filozófiát kívánnak meg, minta régi orosz eszközök. Természetesen sokkal modernebbek, a kor vívmányainak megfelelőek. Ezeknek az eszközöknek a technikai kiszolgálása is teljesen máshogy működik. Tele vannak olyan számítógépes rendszerekkel, amik az eszköz minden területének a működésére kihatással vannak. Ehhez szükséges az, hogy a logisztikai állományok is fejlődjön, illetve olyan korszerű javító helyiségekkel, hangárokkal tudjunk támogatást nyújtani, amit megkívánnak – szögezte le Tóth István ezredes. 

A fejlődéshez az épületek korszerűsítése is szükséges. Ilyen a kupola épület is, aminek a felújítása már jelenleg is zajlik. Ehhez fognak majd kapcsolódni azok a szimulációs központi épületek is, amik a térség egyik legnagyobb szimulációs központját fogják majd adni. 

– Most is vannak katonáink Németországban különböző képzéseken és rendszeresen járunk Ausztriába különböző szimulációtoros képzésekre. Alapvetően ezeknek évekkel előbb meg kell előznie az új technika bevezetését - jegyezte meg.

Mire az új szimulációs rendszereket nálunk bevezetik, már lesz itthon egy mag, akik megfelelően tudják majd kezelni ezeket. Ezekkel a szimulációs képzésekkel tudjuk majd megalapozni azt, hogy az éleseszközök alkalmazása előtt minden olyat begyakorolhassanak a szimulációkon, amikre nekik szükségük lesz – tette hozzá a dandárparancsnok, aki szerint a magyar katonák felszerelése már kezd a nemzetközi szinten is elismeréseket kivívni. Ez pedig segíthet bevonzani a fiatalokat a honvédséghez.

– Mindenképpen szükségünk van olyan fiatalokra, akik egyrészt a honvédvédelem ügyét magukénak érzik és éreznek magukban akkora kalandvágyat, hogy kipróbálják. Ehhez 21. századi feltételeket, eszközöket, infrastruktúrát igyekszünk teremteni. Úgy gondolom, hogy hamarosan eljutunk oda, hogy 21. századi kiképzést is fogunk tudni nekik biztosítani különböző szimulációs rendszereken is. De nem csak katonákat, hanem honvédelmi alkalmazottakat is, hiszen ezeket a rendszereket üzemeltetni is kell. Szükségünk lesz karbantartókra, informatikusokra is – árulta el az ezredes.

Hozzátette: Komáromban, illetve Tatán is van olyan iskola, ahol a dandár együttműködik a kadétprogrammal. A generációs különbségek áthidalása viszont nem lesz egyszerű. A közös feladatrendszer, a kiképzésen eltöltött közös idő, illetve ezeknek a modern eszközöknek a közös alkalmazása vezethet el arra, hogy a különböző korosztályok egyformán gondolkodjanak.

– A katonák fizikai felkészültsége nagyon fontos és nagy hangsúlyt fektetünk rá. Rendszeres testnevelési foglalkozások vannak napi szinten. És rendszeresen mérnek minket a meghatározó mozgásformákból korcsoportok szerint. ez része az éves értékelésnek. Nyelvképzésben pedig én nagyon támogatom a külföldi képzéseket – szögezte le.

– Hagyományosan február végén szokott lenni a dandár nyílt napja, amit jövőre is szeretnénk megszervezni. Illetve rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a különböző közösségi felületeken a településekkel. És itt kiemelném Szomódot, ahol rendszeresen vannak olyan harckocsis lőgyakorlataink, amik a környező lakosság számára zavaróak, de máshol nem tudjuk megoldani – tette hozzá Tóth István, kiemelve, hogy a parancsnokság első féléve egy tanulóidőszak kell, hogy legyen, nem szabad elsietni. Az első év végére eljuthatnak arra, hogy azok a fejlesztések, amik zajlanak, már az ő nevéhez is kötődjenek. 

– Szeretem, ha olyan döntéseket tudok meghozni, ami támogatott és ami megalapozott döntés, nem csak az én véleményem szerint. Úgy gondolom, hogy attól, hogy én vagyok a dandárparancsnok, még nem biztos, hogy én tudok mindent jobban. Meg szoktam kérdezni azoknak a szakembereknek a véleményét, akik tapasztalattal és tudással rendelkeznek az adott témával kapcsolatban.