A világűrbe készül a győri Széchenyi István Egyetem

A BME által fejlesztett MRC 100 műhold összeállításában számos egyetem közreműködik. A Széchenyi István Egyetem Jedlik Ányos Gépész és Villamosmérnöki Szakkollégium SZE-SAT szekciója arra vállalkozott, hogy a műholdon belüli adatkommunikáció fejlesztése érdekében megalkosson egy 30-szor 30-szor 3 milliméteres panelt, amely rövid szöveges üzeneteket sugároz a Földre. Érdekesség, hogy a mindössze 2,1 gramm súlyú eszközt patikamérlegen mérlegelték, hiszen ezredgramm pontosságú mérésre volt szükség. 

Tavaly év végén értesültünk a lehetőségről, majd az év elejére konkretizálódott, hogy milyen paramétereknek kell megfelelnünk. Ezután gőzerővel kezdtünk dolgozni a projekten, és februárra már el is készült a nulladik panelünk 

– tekintett vissza a kezdetekre Marton Gábor, aki 2007-ben végzett az intézmény automatizálási szakán, így Széchenyi alumniként koordinálja a hallgatók munkáját. Hozzátette, több nehézséggel is meg kellett küzdeniük, mint a chiphiány vagy a koncepciójuk újragondolása, végül igazi csapatmunkával megoldották a feladatot. 

A modullal az elsődleges cél, hogy a fellövés után az előre leprogramozott üzenetek foghatók legyenek a Földön. Ha ez sikerül, bárki dekódolhatja városunk és egyetemünk, a SZE-SAT labor, illetve a készítők nevét is. Az abszolút siker az lenne, ha a műhold teljes működése alatt foghatnánk ezeket a jeleket 

– hangsúlyozta a környei Magda Martin, aki a modul programján dolgozott. A hardver fejlesztéséért felelős Keresztény Dániel hozzátette, az egyetem központi épületének tetején található az antenna, amellyel veszik majd az üzeneteket és nyomon követik a műholdat. 

A berendezés hamarosan új forgatómotort kap, így a következő feladat a vezérlés programozása, a vételtechnika kialakítása. Az év végére tervezett startig ezzel is készen kell állnunk

 – fogalmazott a hallgató. 

Sokrétű tesztelteléseket végeznek a kutatók - A csapat nyár elejére több modult is legyártott már, majd a fejlesztést sokrétű teszteknek vetették alá. A hősokkteszt során rövid időn belül két szélsőséges hőmérsékletnek, mínusz 40 és plusz 60 foknak tették ki a panelt, majd a klímakamrában folyamatos hőmérséklet-változásokat generáltak, de rázósokktesztet is végeztek, amelyekkel a kilövésnél, illetve az űrben várható körülményeket szimulálták. Röntgen- és CT-vizsgálatnak is alávetették az eszközt annak érdekében, hogy a forrasztások minőségéről is megbizonyosodjanak. 

A csapat a panel elkészítése során rengeteg tapasztalatot szerzett, és ezáltal közelebb kerültek kitűzött céljukhoz, a Széchenyi-egyetem saját műholdjának elkészítéséhez. 

A műholdépítés és pályára állítás összetett feladat, ezért van közöttünk villamosmérnök, jogász, közgazdászhallgató egyaránt 

– emelte ki Keresztény Dániel.