2021.11.04. 17:19
Nem semmi újrakezdés: Gőgh Tibor plébánosból lett idegenvezető
Úgy döntött: idegenvezetőként ismerteti meg utasaival a világot. Gőgh Tibort a történelem szeretete már gyermekkora óta kíséri.
– Általános iskola harmadik osztályos voltam, amikor az osztályfőnökünk elvitt minket egy többnapos kirándulásra. Ekkor látogattuk meg Árva várát, amely nemrégiben leégett, de azóta felújították. Szép és hangulatos, romantikus sziklaszirten áll, mellette kanyarog az Árva folyó – fogott bele történetébe Gőgh Tibor, akit mindig megérintettek a várak, a régi dolgok, így nem meglepő, hogy érdekelni kezdte a történelem, később pedig az idegenvezetés is.
– A történelem szóban benne van a történet. Azt gondolom, ha megismerjük a történelmet, a korábban élt emberek sorsát, életvitelét, felfogását, akkor mi is formálódunk – folytatta.
Az idegenvezető állásig hosszú út vezetett az életében. Gőgh Tibor a Felvidéken született, Gútán nevelkedett, amely ma is a „legmagyarabb” szlovák város, hiszen a lakosok 75 százaléka magyar. Az ügyeket azonban Észak-Komáromban intézték, ide is járt középiskolába is, a Középfokú Gépészeti Szakintézetbe. Dolgozott a Babetta gyárban, amely a rendszerváltás alatt megszűnt, valamint a Komáromi hajógyárban is volt szakmunkástanuló.
Ezt követően választotta az egyházi pályát, 19 évesen. Először a szerzetes élet iránt érdeklődött, a domonkosok rendjében, az ausztriai Grazban lakott egy évet, onnan került Győrbe, ahová így 1992 óta kötődik, itt végezte el a tanulmányait. 1997-ben, a Szent Imre Katolikus Iskola indulásakor került Komáromba segédlelkésznek, ahol a nagytemplomban kialakított lelkészlakásban élt 1998-ig. Komárom után Kapuvárra került, majd 1999-től a lébényi templom plébánosa volt, 2019-ig, amikor úgy döntött, új életet kezd.
– A lébényi templomot sok turista látogatta, az ottani Szent Jakab Látogatóközpontot is irányítottam egy darabig, ahová éves szinten 10 ezer ember látogatott el. Kiállításokat, koncerteket, előadásokat is szerveztünk. Ekkor láttam meg a lehetőséget a turizmusban – emlékezett vissza a kezdetekre.
2014-ben idegenvezető OKJ-képesítést szerzett, így evidens volt, hogy a pályaelhagyás után ezt a szakmát folytatja. Bár szakács végzettséggel is rendelkezik, mint mondja, az idegenvezetés közelebb áll hozzá. A koronavírus-járvány azonban nem tette egyszerűvé az új kezdetet. Csak néhány hónapot tudott dolgozni, az elsősorban külföldi utakra specializálódott utazási irodákat erősen sújtották a korlátozások.
– Tavaly hét napot dolgoztam, az idén huszonegyet, pedig az ideális legalább 100 nap lenne egy évben. De még mindig nem tért magához teljesen a szakma.
– E rövid idő alatt sok helyre eljutottam: a Felvidékre, Csehországba, Ausztriába, Észak-Olaszországba, Görögországba, Szlovéniába, Horvátországba, de belföldi utakon is részt vettem, valamint a Szentföldre is utaztam kísérő idegenvezetőként. A legelső utam Prágába vezetett idegenvezetőként, ez a város nagyon közel áll a szívemhez. De ki az, aki ne szeretné Prágát? – tette fel a költői kérdést, hozzátéve, szerinte nem elég, ha valaki elvégzi az idegenvezető tanfolyamot.
– Ez csak felhatalmazás arra, hogy elkezdje a munkát. A felkészülés csak ezek után kezdődik. Megtanulni, ismerni a helyeket, és élményszerűen beszélni róluk. A felkészülés több időt igénybe vehet, mint maga az utazás.
– Először megnézem az utat, napi bontásban és szakaszokra osztom. Leírom, miről érdemes beszélni, beosztom, hány kilométer az adott szakasz, mennyi időm van, mennyi mondanivaló fér bele. Előre elmondott hangfelvételeket is készítek, hogy változatosabb legyen az út, a helyszínekre jellemző zenéket is válogatok. Ügyelek arra, hogy legyen egy kis csend is, hiszen az utasok nem arra vágynak, hogy mindig beszéljenek hozzájuk – számolt be a felkészülés menetéről.
– Nem akarok olyan idegenvezető lenni, aki nem fogy ki a szóból, de a gondolatból igen. A feladatom az, hogy szórakoztatva tanítsak.
Gőgh Tibor akkor sem tétlenkedett, amikor a koronavírus ideje alatt nem indultak utak. Tirolban dolgozott egy hónapot szakácsként egy négycsillagos hotelben. De a kertészkedés is érdekli. A szülői háznál permakultúrás kertje van, amely a biokertészkedés speciális változata. Lényege, hogy a természet rendjére építve kell kertészkedni, vegyszer-, ásás- és szántásmentesen. Azt tapasztalja, kertjében minden megterem, az ízek pedig sokkal finomabbak a boltban kapható zöldségeknél. Emellett egy pszichiáter főorvossal önismereti projektet is kidolgoztak.
– Az utóbbi időszakban volt alkalmam rájönni, hogy minden bizonytalan, muszáj rugalmasnak lenni. Szeretek idegenvezető lenni, nem jelent számomra munkát a felkészülés, hiszen érdekesnek találom. Kikapcsolódást jelent a kert és a konyha, valamint az utazás is – foglalta össze a plébánosból lett idegenvezető.