Segítség, őszi szünet! 7+1 hasznos tipp, fejlesztő játék a „túléléshez”

– Hurrá őszi szünet! – mondják egybehangzóan a gyerekek. Örömüknek persze minden szülő örül, de bennük azonnal felötlik a „mit csináljak a gyerekkel” kérdés is. Nagyszülő, nagy testvér, szomszéd néni, szabadság – ezek a szóba jöhető lehetőségek.

Mert amilyen jó a gyerekeknek, hogy a tanulásban van egy szusszanás, olyan fejtörést okozhat nekünk, dolgozó szülőknek, mihez kezdjünk az otthon maradó csemetékkel. Az iskolák tanítási szünetek előtt rendre felmérik az igényeket, hogy ki kér intézményi felügyeletet, étkezést, mi mégis úgy szocializálódtunk, hogy nem élünk a lehetőséggel: megoldjuk a helyzetet. Valahogy.

Akik nem kérnek felügyeletet, azoknál a gyerekre általában a nagyszülő vigyáz a szünet napjaiban. Ha ő nem bevethető, akkor pedig marad a nagyobb testvér, ami azért sok kérdést felvet. Esetleg megadjuk magunkat, és szabadságunk rovására otthon maradunk. De mégis mivel kerülhetjük el azt, hogy a gyerek a tévé, a számítógép előtt ülve töltse a napot? Mivel tehetjük tartalmassá a szünetet úgy, hogy az esetleg duplán is a gyerek hasznára válik: jól is szórakozik és fejlődik is közben? – Szabó-Rácz Anett, tatabányai édesanya nincs híján az ötleteknek.

Szabó-Rácz Anett, édesanya

Gyerekkorom óta óvónő szerettem volna lenni, de érettségi után teljesen más irányba indultam el, aztán megszületett első kisfiam, Martin, aki most 7 éves. Már akkor elkezdtük őt itthon játszva fejleszteni. Egyre jobban beleástam magam a témába, kutattam az interneten, és különböző szakkönyvekből is. Lenyűgözött, mennyi pillanatok alatt elkészíthető, megvalósítható játék van, amelyek ráadásul fejlesztő hatásúak. A gyermekemmel való játék felébresztette bennem azt a régi érzést, hogy én ezzel kell, hogy foglalkozzak, nekem ezen a területen kell kiteljesednem.

Amikor Martin 2 és fél éves volt, beiratkoztam az egyetemre, és el is végeztem az óvodapedagógiai szakot. Két éve államvizsgáztam, akkor már Mátéval, a kisebbik gyermekemmel a pocakomban. Az ő érkezése miatt még nem dolgoztam ezen a területen, amihez s szívem is így húz: itthon játsszunk továbbra is. Viszont közben beiratkoztam az Alapozó Terápia Alapítvány képzésére, ami egy komplex mozgásfejlesztésen alapuló, idegrendszert fejlesztő terápia. Ezt tanulom most, ezzel szeretnék foglalkozni a későbbiekben.

Akár a nagyszülővel vagy testvérrel, akár velünk tölti a gyerek ezeket a napokat, jó stratégiával tartalmassá tehetjük a szünetet. Persze minden családban akadnak társasjátékok, de mégis jól jönnek játékos listák olyan feladatokkal, amelyeket a gyereknek végrehajthat a nap folyamán, esetleg valamilyen jutalom fejében.

Ez lehet házimunka, de lehet jól előkészített, fejlesztő feladat is, olyan, amiben kicsik és nagyok egyaránt örömüket lelik. A kettőt akár keverhetjük is, a lényeg, hogy a gyerek ne kötelező rossznak élje meg a háztartási munkák ráeső részét, hanem lássa a listában a játék és a jutalom lehetőségét. Jó hír, hogy a nagyokat befoghatjuk az előkészületekbe is. Jöjjenek tehát az ötletek Szabó-Rácz Anettől!

Ahhoz, hogy az előszobába Lézercsapdát varázsoljunk, nem kell más, mint gyurmaragasztó és fonal. A ragacs a csempén, szekrényen sem hagy nyomot, amikor a fonalat cikk-cakk alakban rögzítjük vele. A gyerek feladata, hogy úgy jusson át az akadálypályán, hogy közben nem ér a „lézernyalábokhoz”. Az igazi kaland pedig akkor kezdődik, amikor a sötétben előkerül a zseblámpa is.

Már az egészen kicsi gyerekek is segíthetnek a párosításban. A nagyobbak pedig már össze is tudják gombolyítani a zoknikat. A nemszeretem házimunkából remek versenyt rendezhetünk, ha a család zoknijait kiszórjuk a szoba közepére, majd felkiáltunk: na, ki talál több párt? A siker és az elvégzett munka garantált.

Ha van a háztartásban többféle, különböző formájú tészta, már kezdődhet is a Hamupipőke-játék: az összekevert pennét, fusillit, masnitésztát a kicsik nagy örömmel válogatják tálakba. A nagyok pedig próbára tehetik ügyességüket bekötött szemmel. Játszhatjuk a játékot magvakkal, termésekkel is: babbal, szotyival, lencsével, ami van otthon. A nagyobb testvérek akár versenyezhetnek is egymással.

Hogy ne szakadjunk el teljesen az iskolai tananyagtól se, csempésszük be a játékok közé a betűket, számokat is! Fogjunk egy vastagabb színes papírt, és írjuk fel rá körbe a magyar ábécét kicsi írott betűkkel. Fogjunk egy marék csipeszt, azokra nagy nyomtatott, esetleg nagy írott betűk kerüljenek. A betűket még nem ismerő, kisebb gyerekek kartonból kivágott színes körökhöz párosíthatnak színes csipeszeket ugyanígy.

Csipeszek kellenek ahhoz a játékhoz is, amitől a kivonások hősének érezhetik magukat a gyerekek. Ez a módszer jól szemlélteti a kivonás fogalmát, vizuálisan segíti a számolást, éppen úgy, ahogyan az iskolai piros-kék korongok. A gyerek megkapja a feladatot, például azt, hogy számolja ki, mennyi 15-4. Ekkor fel kell csíptetnie 15 csipeszt, majd abból le kell vennie a kartonról négyet ahhoz, hogy megkapja az eredményt.

Szabó-Rácz Anett szerint a muffin papír nem csak sütésre való. Ebben a játékban például összeadásokat írhatunk rá, majd bal oldalon – a balról-jobbra, fentről-le tudatosítása a későbbi írás-olvasás előkészítése miatt fontos – elhelyezhetünk egy edényben pompont, golyót, babot, bármit. A gyerek feladata, hogy szemöldökcsipesszel a muffinos kapszlikba annyit helyezzen ezekből, amennyi az eredmény.

A bontást is gyakorolhatjuk játékosan. Az autó-bontó játék úgy működik, hogy a parkolóházakra számokat írunk, amelyek bontásait a kisautókra ragasztjuk fel. Az 5-ös szám bontása például: 1+4, 4+1, 2+3, 3+2, 5+0, 0+5. Az 5-ös házba tehát ezekkel az autókkal parkolhat be a csemete.

A legkisebbekkel pedig gyakorolhatjuk még az ellentét párokat is. A gyerekeknek nincs más dolguk, mint az előre megbeszélt, meghatározott tulajdonság szerint két halmazba csoportosítani azokat. A tulajdonság, definíció megváltoztatása fejtörést fog okozni, de nem marad el a sikerélmény sem.