Töretlenül növekszik Magyarországon a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma

Ezzel együtt elmondható az is, hogy nincs egységes gyakorlat arra, hogy ezekben az esetekben milyen módon kell eljárni. Különböző bíróságok más-más álláspontokat képviselhetnek az ügyben, aminek az oka a kábítószereket érintő szabályozások folyamatos változása.

Az azonban egyértelmű a társadalom-jogi konszenzus szerint, hogy a kábítószerek rendszeres használata és fogyasztása éppen annyira veszélyezteti a társadalmi együttélést és a közegészséget, mint a terjesztése.

Hogy mekkora veszélyt is jelent, azt a kábítószerrel kapcsolatban elkövetett bűncselekményekért adható büntetések mértéke is jelzi. Itt ugyanis több éves, de akár életfogytiglani szabadságvesztésről van szó. Ha tehát valakit kábítószerrel kapcsolatos bűnténnyel vádolnak, érdemes azonnal ügyvédet hívni, mert igen sok forog kockán.

Annak ellenére, hogy rendkívül súlyosan büntetik a kábítószerekhez köthető bűntetteket, az utóbbi években látványosan megszaporodtak Magyarországon. A KSH adatai szerint a kábítószeres bűncselekmények éves száma 2009-ben még csak 4800 körül volt, az elmúlt évtizedben azonban szinte megduplázódott. Az utóbbi pár évben ez a szám végig 8000 környékén maradt. A leggyakoribb kábítószeres bűncselekmények közé számít a kábítószer birtoklás és a kábítószer kereskedelem.

Ha ezeket összehasonlítjuk más bűncselekményekkel, akkor tisztán látszik, hogy az éves elkövetés száma kizárólag a kábítószerekkel kapcsolatban nőt, minden más esetben csökkent. Ez a csökkenés néhol még az 50%-ot is meghaladta, jó példa erre a rongálás, vagy a lopás. Az előbbinél 16.000-ről 6600-ra, az utóbbinál pedig 163.000-ről 47.000-re csökkent a regisztrált bűncselekmények száma.

Ezek a számok összesítve is megdöbbentőek, ugyanis míg korábban az egy évben elkövetett bűncselekmények 1,5%-a kapcsolódott kábítószerekhez, mára ez már 4,8%-ra ugrott. De nézzük meg közelebbről, hogy pontosan milyen bűncselekmény

A Büntető törvénykönyv szerint a kábítószer birtoklás fogyasztói és tranzit jellegű tetteket foglal magában.

“178. § (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A Btk. szerint bizonyos helyzetekben azonban súlyosabb büntetés is kiszabható. A bűncselekmény üzletszerű, vagy hivatalos minőségben, csekély mennyiségű kábítószerrel történő elkövetése nyolc év börtönt is vonhat maga után, míg, ha jelentős mennyiségű, vagy különösen jelentős mennyiségű kábítószerrel követik el, tizenöt évet is lehet érte kapni. (Hogy mit jelent a csekély, jelentős vagy különösen jelentős mennyiség, a Btk. külön is szabályozza.)

Életfogytig tartó börtön jár akkor, ha egy tizennyolc év feletti egy kiskorú személy felhasználásával az országba különösen jelentős mennyiségű kábítószert behoz, az országból kivisz, vagy azon átszállít.

A Btk a következőképp határozza meg a kábítószer kereskedelmet:

“176. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Ezek a bűncselekmények is birtokláshoz hasonló büntetést vonnak maguk után, ami általában többéves szabadságvesztést jelent. A mennyiség itt is terhelő körülmény. Mindkét esetben igaz, hogy csak szándékosan lehet elkövetni, gondatlanságból nem.

Az, hogy Magyarországon nő a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma, egyáltalán nem példa nélküli európai összehasonlításban.

Magyarországhoz hasonlóan ugyanis Európa más területein is egyre elterjedtebbé válik a kábítószer-fogyasztás. A Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) 2023-as jelentése szerint, hiába a különféle intézkedések, az Európai Unió területén még ma is magas szintű a kábítószerek elérhetősége és használata. Ennek hátterében a kábítószerpiacon megfigyelhető folyamatos innováció áll, ami egyre több ember számára teszi lehetővé, hogy tiszta, nagy hatásfokú anyagokhoz férjen hozzá. A csempészés során gyakran kihasználják a már működő kereskedelmi infrastruktúrákat, mint például a konténeres szállítást. A fejlődés következtében új csempészési útvonalak, elrejtési módszerek, és gyártási megoldások születnek.

És ha már gyártásról van szó, akkor azt is meg kell említeni, hogy az Európai Unió jelentős drog előállítóvá vált, aki nem csak hazai piacra, de a világpiacra is termel. Ezt a tendenciát jól mutatja, hogy 2020-ban több, mint 350 kábítószer-előállító üzemet számoltak fel. A legtöbb ilyen üzemet Hollandiában állították le: 20 kokain-laboratóriumot, 44 amfetamin-laboratóriumot, 24 MDMA-laboratóriumot, és 2 szintetikus katinon-gyártó üzemet zártak be 2020 során. Ugyanebben az évben kb. 2,8 millió kannabisz növényt foglaltak le, és 181 kábítószer-termelési hulladék lerakóhelyet fedeztek fel az Unió területén.

Ezekből az adatokból látszik, hogy az EU-nak nem csak a kábítószer import, de annak itteni előállítása ellen is küzdenie kell.

Tovább nehezíti a feladatot a különféle dizájner drogok elterjedése. Minden évben újabb és újabb vegyületeket fedeznek fel, amikben az ismert és szabályozott illegális anyagok mellé vagy helyett egyéb hallucinogén, altató, vagy depresszív hatású anyagokat kevernek, ezáltal elkerülik az azonnali illegális besorolást.