Esztergomot felterjesztik a Magyar Értéktárba

A Duna partján fekvő Esztergom történelmünk kiemelkedő helye. A Várhegy államiságunk és a magyar kereszténység bölcsője. Híres műemlékei is nemzeti zarándokhellyé teszik ezt a várost.

A megyei értéktár bizottság újabb tizenöt értéket vett lajstromba. Ezzel már nyolcvanra nőtt a „kincseink” listája, amelyből ötöt a Magyar Értéktárba felvételre is felterjesztettek. Esztergom rekordszámú javaslattal élt.

A bizottsági ülés bevezetéseként Popovics György elnök elmondta, nemrég teljessé vált a szűkebb hazánk, illetve a történelmi vármegye területén található I. világháborús emlékművek gyűjteménye. A bizottság éppen ezért az esztergomi Hősök terén található első világháborús emlékművet sem az értéktárba vette fel, hanem az „emlékmű-gyűjteménybe”. Ám így bőven akadt új tagja a lajstromnak.

Szlovák népdalkincs
A szlovákok népdalkincsének értéktárba történő felvételét a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezte a kulturális örökség kategóriában.

Súr a legszebb
Tavaly a „Magyarország legszebb fekvésű települése címről” kétfordulós szavazáson döntöttek. Az első fordulóban 19 megye 3-3 települése versenyzett a megye legszebb fekvésű települése címért, amely egyben belépő volt az országos megmérettetésre. A második forduló a megyei nyertesek között zajlott, amelyen Súr több mint 22 ezer szavazatot szerzett és győzött.

Ezeréves harang
1966-ban szántás során egy bronzharang került elő Csolnok határában, a Hruscsó-dűlőben. A megtaláló Kovács Zsigmond, únyi lakos becsületesen bejelentést tett. A harang 10–11. századi, méhkas alakú. A község képviselő-testülete javasolta értéktárba kerülését.

[caption id="" align="aligncenter" width="650"] Az esztergomi várhegy a bazilikával impozáns látvány és történelmi emlékekben is gazdag (Fotó: MW)
[/caption]

Az ítélkezés háza
Az esztergomi bíróság épülete az 1903-ban historizáló stílusban épült impozáns ingatlan. A város főterének egyik meghatározó alkotása. A kétszintes ház helyén 1728-ig az első városháza állt itt, amely később vendégfogadó lett.

Kanonoki „sor”
Az esztergomi bazilika hossztengelyével párhuzamosan fekvő, egykor kanonoki lakásokként szolgáló épületegyüttes 1822-ben Pack János tervei alapján készült. Az egyenként 6-6 épületből álló klasszicista házsor ma műemléki védelem alatt áll. A házsorok szerkezete és homlokzat-kialakítása teljesen azonos.

Közkönyvtár
Esztergom első közkönyvtárát Helischer József tanácsosnak köszönheti, aki 2538 – nagyrészt latin és német nyelvű – kötetből, valamint több kéziratból, térképből és néhány ősnyomtatványból álló gyűjteményét 1844-es végrendeletében a városra hagyta. Ez a Helischer-gyűjtemény a Balassa Bálint Múzeumban megnyílt Látványtár fontos eleme, amelyet ebben a formában először láthat a nagy nyilvánosság, mióta a hagyaték a városra szállt.

Egyházi emlékek
A Szent Tamás-hegy egyházi emlékei is értéktárba kerültek. A hegy tetején álló Fájdalmas Szűz kápolnához barokk stílusú kálvária vezet. A stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és színezett faszobrokat tartalmaznak. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban. A kápolnát, amelyben elhelyezték Becket Szent Tamás ereklyéjét.

Államiságunk alapja
Az államalapításunk helyszínén létesült egyházi-nemzeti emlékhely történelmünk kiemelkedő helyszíne, amelyet a millennium és a magyarság keresztény hitre térésének ezredik évfordulóján, Nagyboldogasszony ünnepén, Szent István király halálának napján állítottak.

Ezen a helyen állt Géza fejedelem palotája, Szent István születésének helye és a vele egybeépült Szent István vértanúról elnevezett templom, amely helyszíne volt Géza fejedelem és mintegy ötszáz magyar főúr, valamint Vajk megkeresztelésének. Továbbá Bajor Gizella hercegnő és István herceg házasságkötésének, Gizella és Szt. István megkoronázásának és Szent Imre herceg megkeresztelésének.

A hungarikumok előszobájába léptek

Az értéktárunk számtalan olyan elemmel büszkélkedhet, amelyek jelentősége, ismertsége túlmutat szűkebb hazánk határain, és méltóak arra, hogy a nemzeti értékpiramis magasabb csúcsait is „meghódítsák”. Ezért a bizottság a Magyar Értéktárba felvételre is javasolta a következő megyei értékeket: Magyary Zoltán szakmai és tudományos munkássága. Brigetio, ókori pannóniai város. Czibor Zoltán olimpiai labdarúgóbajnok életműve. Nemzeti emlékhely – Esztergom, amely magába foglalja a bazilikát, a várpalotát és a Prímás palotát és levéltárat. Samu, az ősember és élettere, régészeti kiállítóhely, Vértesszőlős.

Ószeminárium
Az esztergomi Ószeminárium több mint 80 méter hosszú, az északi és déli homlokzata közti szintkülönbség 10 méter, amit egy kétszintes alépítmény egyenlít ki. Érdekessége, hogy az északi klasszicista, a déli – bazilikára néző – homlokzata pedig romantikus stílusban készült. Esztergom legnagyobb középülete, ami sokáig az ország legnagyobb lakóépülete is volt.

Központi kávéház
Az Esztergom belvárosában található Központi Kávéház Rio és Belvárosi Kávéház néven is működött. Lindtner Henrich alapította 1841-ben. A helyi kulturális élet egyik központja és Babits Mihály törzshelye volt. Az alapító a bécsi kávéházak mintájára építette meg, külföldről hozatta a bútorokat és a berendezéseket.

Sétány platánokkal
Az esztergomi Kis-Duna sétány és platánsora a királyi városrészen halad észak-déli irányban egészen a Vízivárosig, a Duna Prímás-szigeti mellékága mellett. E sétány köti össze a város turisztikai szempontból legfontosabb területeit, a történelmi Esztergomot a Széchenyi-térrel és a Vízivárost a Bazilikával és a Várheggyel.