Déli Áramlat: szabad az út

[caption id="" align="alignleft" width="220"] Megnyílt a lehetőség, hogy Magyarország csatlakozzon a Déli Áramlathoz – mondta Dmitrij Medvegyev fotó: Kallus György
[/caption]Elhárult az utolsó jelentősebb akadály is a Déli Áramlat megindulása elől. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök-helyettes – az elnöki poszt várományosa és a Gazprom elnöke – és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanis tegnap az orosz és a magyar kormány közötti elvi megállapodás bejelentésével pontot tett a régóta húzódó ügy végére. Mivel hazánkat kivéve már az összes érdekelt megegyezett a Déli Áramlat létrehozásáról, ezért az oroszoknak nagyon sürgős és fontos volt a magyar megegyezés tető alá hozása.

„Magyarországnak több gázra van szüksége, több forrásból és több útvonalon. Két program létezik párhuzamosan, a Nabucco és a Déli Áramlat. Utóbbival kapcsolatban csütörtökön Moszkvában írjuk alá a megállapodást” – mondta Gyurcsány Ferenc. A kormányfő hozzátette: a gázvezeték magyarországi szakaszában, vagyis az azt üzemeltető cégben 50-50 százalékos lesz a részesedési arány az orosz és a magyar fél között. Ez siker, hiszen az oroszok eddig többségi beleszólást akartak. A gázvezeték-megállapodás része az is, hogy a Gazprom Magyarországon földalatti gáztározót épít.„Valóban megszületett a kormányközi megállapodás. Megnyílt a lehetőség, hogy Magyarország csatlakozzon a Déli Áramlathoz” – mondta Dmitrij Medvegyev. Hozzátette: az oroszokat a Gazprom fogja képviselni.

„A kormányzat nem mond igazat. A Déli Áramlat ellehetetlenítené a Nabucco vezeték megépítését, pénzügyi értelemben  mindenféleképpen” – mondta Németh Zsolt. A Fidesz szakpolitikusa szerint a Déli Áramlat esetében ugyanúgy orosz gázról van szó, mint most, csak éppen Ukrajnát iktatja ki. Hozzátette: nő Magyarország egyoldalú energiafüggősége Oroszországtól, ez pedig hosszútávon veszélyezteti az ország energiabiztonsági érdekeit.A Déli Áramlat a világ egyik legnagyobb gázipari beruházása, költségét 3,6 milliárd euróra (936 milliárd forint) teszik. Európának szüksége van a Közép-Keletről származó földgázra, mert oldania kell az Oroszországtól való energiafüggést. A Nabucco vezeték tervét ezért szorgalmazza erőteljesen az Európai Unió. Az oroszok ugyanakkor nem akartak kimaradni az új európai gázüzletből, s több alternatívát is felvázoltak: Észak-Európának az Északi Áramlatot, Közép-Európának a Kék Áramlatot, Dél-Európának a Déli Áramlatot. A földgáz nagyobb részét a Gazprom adja majd, kisebb része az olasz Eni oroszországi lelőhelyeiről származhat.

A vezeték Novorosszijszk kikötőjétől 900 kilométeren át a Fekete-tenger alatt húzódik majd a bolgár tengerpartig. Onnan két útvonalra szóltak az eredeti tervek: vagy Görögországon át és ismét a tenger alatt Dél-Olaszországig, vagy Szerbián, Magyarországon, Csehországon és Ausztrián át Észak-Olaszországba tartana a vezeték folytatása. Egy hétfőn Belgrádban aláírt megállapodás szerint az is eldőlt, hogy az utóbbi útvonalat építik meg. Az egyezséget Alekszej Miller, az orosz állami gázipari óriás, a Gazprom vezérigazgatója és Sasa Ilic, a Srbijagas nevű szerb vállalat igazgatója írta alá. A Gazprom 400 millió euró készpénzért (104 milliárd forint) és 2012-ig végrehajtandó fejlesztési beruházásért megkapja a szerb állami kőolajipari vállalat, a NIS 51 százalékos tulajdonrészét. A Déli Áramlat vezetéken a tervek szerint 2013-ban indulhat meg a földgázszállítás Európába.

A Nabucco- vezetéket is fontosnak tartják

Február 20-án adták át a kormányközi megállapodás tervezetét azon négy ország nagykövetének, amelyeken áthaladna majd a Nabucco-vezeték. Magyarország ezzel is demonstrálni kívánta, hogy a Déli Áramlat mellett ezt a projektet is fontosnak tartja és érdekelt a létrehozásában. A Nabucco-vezeték Irán és Azerbajdzsán területéről szállítana Törökországon keresztül földgázt Európának, elsősorban kelet-európai országoknak, köztük Magyarországnak, továbbá Ausztriának. A 4,6 milliárd eurós, 3,3 ezer kilométeres vezetéket megvalósítani hivatott konzorciumban egyenlő részesedésű tag a magyar Mol, a török Botas, a bolgár Bulgargaz, a román Transgaz és az osztrák OMV.