Rózsahegyi Bori: Ki ne szeretne olimpiát nyerni?

A még mindig csak 16 esztendős tatabányai atléta többek között megnyerte a Mariborban rendezett Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált, ahol az öreg kontinens legjobb ifjú sportolói indulnak el az érmek megszerzéséért. Ezen kívül megdöntötte a fedett pályás országos csúcsot 630 centiméterrel, miközben a szabad ég alatt már 632 centiméterig repült. Nem vitás, hogy Rózsahegyi Bori előtt fényes jövő áll, edzője, Henyecz László szerint ő lehet az első női ugró Magyarországon, aki hét méter fölött lesz képes teljesíteni. A sportpályán elért eredményein túl a 24 Óra és a Kemma.hu közös közönségszavazásán kiérdemelte a tavalyi év legjobb női sportolójának járó díjat is, majd a tatabányai önkormányzat Földi Imre Sportösztöndíjjal ismerte el az eredményeit . Az ifjú csillaggal beszélgettünk múltról, jelenről, jövőről, és arról, hogy miért pont ezt a sportágat választotta a kezdetek kezdetén.

— A 2023-as esztendő szép sikereket tartogatott. Hogyan élte meg, és miként értékeli az eredményeket?

— Valóban nagyon jó évet zártam. A legjobb szezonom volt eddig. Megvédtem az EYOF-on a címemet, ez volt a legfőbb sikerem szerintem. Illetve a fedett pályán az országos csúcs, ami sajnos most már nem él, mert nem tesznek különbséget a szabadtéri és a fedett pályás eredmények között, de idén szabadtéren mindenképp szeretném megjavítani ezt az országos csúcsot.

Rózsahegyi Bori találkozása a távolugrással

— Ha a tavalyi volt eddig a legjobb, akkor azt is jelenti, hogy később még lehet jobb. Mire számít az idei évben?

 A főversenyem az U18-as Európa bajnokság lesz, de augusztus végén lesz az U20-as világbajnokság, ott mindenképp szeretnék döntőbe kerülni. Nehéz lesz megoldani azt, hogy kétszer legyek csúcsformában, vagy legalábbis nagyon jó formában, így elsősorban az Európa-bajnokságra fogunk készülni. Az U20-as korosztályban két évvel idősebbek lesznek nálam, ami azért valamennyire kimutatkozik az atlétikában, de nem lehetetlen küldetés az, hogy bekerüljek a nyolcas döntőbe is.

— Hogyan sodorta az élet a távolugrás felé? Miért pont erre a sportágra esett a választás?

— Nagyon sok mindent sportoltam, mindig sportoltam valamit. Teniszeztem, lovagoltam, kajakoztam is, tornáztam. Tényleg mindenre jártam. Aztán 2017 őszén elmentem egy diákolimpiára, majd elkezdtem Tatán atletizálni. Három évet voltam ott, közben kialakult, hogy a rövid táv az jobban fekszik nekem, meg a távolugrás, mint a közép- vagy hosszútáv, és 2020 augusztus végén kerültem el Tatabányára, szóval lassan már négy éve dolgozom Laci bácsival.

Az edző már akkor látta, amikor még senki más

— Milyen volt ez az első találkozás? Ezt tőle is megkérdeztem... (Rózsahegyi Bori edzőjével, Henyecz Lászlóval is készítettünk interjút, ami hamarosan szintén olvasható lesz - a szerk.)

— Mindig azt mondta, hogy amikor meglátott, akkor látta, hogy milyen kis vékony, esetlen lány vagyok. Szerintem is az voltam, még szökdelni se tudtam nagyon, de megtaláltuk hamar a közös hangot, és nagyon jól dolgozunk együtt.

— Ő látott benned valamit. Azt mondta, hogy már akkor látta.

— Igen, mondta. Mindig mondja, hogy ő már akkor látta bennem.

— Mi a legnagyobb álom, amit a pályafutása során szeretne elérni?

— Természetesen egy olimpiai részvétel, vagy esetleg egy győzelem. Mert melyik sportoló ne akarna olimpiát nyerni? 2028-ban még nem tartom lehetségesnek azt, hogy olimpiát nyerjek, de később mindenképpen szeretnék. Ez lesz a fő célom.