Lehengerlő siker a Jászaiban: Hamlet történetét varázsolták maivá +fotók

Címkék#Shakespeare #Jászai Mari Színház #Hamlet #színház

„Lenni, vagy nem lenni: ez itt a kérdés.” Több mint négyszáz éves Hamlet monológja. Shakespeare művét, a világ drámairodalmának gyöngyszemét mutatta be a Jászai Mari Színház. Kiváló szereposztásban, 21. századi tálalásban.

Sugár Gabi

A Jászai Mari Színház társulata ezúttal egy négyszázhuszonhárom éves sztorit állított színpadra. Ráadásul Shakespeare egyik legismertebb alkotását, a Hamletet. Óriási vállalkozás, hiszen már ezerféle módon feldolgozták az évszázadok alatt. Lehet ebben még valami újat közölni? A Jászai társulata bebizonyította, hogy lehet. Hiszen az érzések, amelyek eluralkodnak a műben, a gyász, a szerelem, a szokások, néha az őrület határán lebegni majd megnyugodni ismerősek. Hozzánk tartoznak. Évezredek óta.

Mi, a 21. századi ember hogyan tud több évszázados szövegkönyvhöz kapcsolódni? Milyen pluszt adnak Shakespeare halhatatlan mondatai: „A többi néma csend.”, „Gyarlóság, asszony a neved.”, vagy „Légy hű magadhoz.”? Ezekre is kaptunk választ a bemutatón.

A 21. századi technika, a kiváló színészi játék, a zseniális rendezés, a felrázott szövegkönyv, és a fantasztikus díszlet beszippantotta a nézőt. A színpadkép a színházterem díszítéseinek folytatása volt, s a forgószínpad közepén egy óriási áttetsző, tükröződő felület biztosította a nézőket arról: ebből a sztoriból nem maradhatnak ki. Hiszen nemcsak látták, hallották a sztorit, adták is magunkat hozzá, a hatalmas tükörfelületen megjelentek az arcok. S megannyi apró, mégis jelentőségteljes 21. századi trükk segítette a varázslatot, amely tökéletesen sikerült.

Szikszai Rémusz rendező a Hamlet kapcsán korábbi nyilatkozatában elmondta:

– Nagyon szeretem Shakespeare-t, de sokáig nem volt bátorságom hozzányúlni a nagy, klasszikus darabjaihoz. Ez aztán lassan oldódott. A Rómeó és Júliával kezdtem, aztán jött A vihar és a Macbeth – utóbbi már itt, Tatabányán. És ha eddig Hamletet nem is, de rendeztem egy Hamlet-parafrázist, a Rosencrantz és Guildenstern halottat. Meghatározó élményem Nekrošius híres Hamletje a maga furcsa északi őrületével. Annyiféleképpen elmesélték már ezt a történetet, hogy ijesztő előállni a milliomodik olvasattal. Nekem az emberről, az emberi létről, a szeretetről és a nekünk ígért, majd semmivé váló jövőről szól. Van egy fiatalember, akinek az apja meghal, az anyja újra férjhez megy. A tanács nem őt választja királynak, hanem Claudiust, nem gondolják alkalmasnak arra, hogy vezetni tudná ezt a háború előtt álló országot. Arra csak most, a különböző fordításokat olvasgatva csodálkoztam rá, hogy rosszul tudtam: Claudius nem attól lesz király, hogy feleségül veszi Hamlet anyját, már előbb megválasztják, és királyként veszi el. Ez egészen más helyzet. Furcsa ez az anya-fiú viszony is.

Gyerekként hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a szüleink saját élete a mi születésünkkel véget ért, onnantól csak a szülői szerep marad. És persze izgalmas a színház a színházban játék, ahogy Hamlet ezzel akar bizonyosságot szerezni Claudius bűnösségéről. A forma kialakításában ennek fontos szerepet szánok. Úgy érzem, a társulat készen áll erre a nagy vállalásra, Csabai Csongort pedig ideálisnak látom a főszerepre. Mellette Danis Lídia, Király Attila, Kardos Róbert és Bartos Ági játsszák a főbb szerepeket. Évek óta visszajárok Tatabányára rendezni, csodálatos társulat ez, egymást nagyon szerető és tisztelő emberek közössége, ahol nagyon jól, biztonságban lehet dolgozni

– tette hozzá a rendező.

A szövegkönyvet Forgách András és Nádasdy Ádám fordításai alapján Szikszai Rémusz készítette. Teljesen 21. századivá tette olyan ma is használt kifejezések kukucskáltak ki a szövegből, amely a nehéz mondanivalót kicsit légiesebbé tette.

A Jászai Shakespeare feldolgozása zseniális darab, amely tükröt állít szó szerint is a nézők elé, hogy a nagy kérdéseket végül ők is megválaszolják. Magukban, maguknak. Októberben 25-én és 26-án láthatja a közönség a darabot a Jászai Mari Színházban.