Szabó Mihály 90 évet átölelő története: felesége búcsú soraitól szem nem marad szárazon

Mint korábban beszámoltunk róla, otthonában köszöntötték Tát díszpolgárát, az elismert kőműves mestert, Szabó Mihályt. Mi is tanúja lehettünk a köszöntésnek - majd az ezután következő, egyszer mosolyra, másszor könnyekre fakasztó élettörténetnek. Szabó Mihály, vagy ahogyan a legtöbben ismerik, Misi bácsi szeretett feleségével, Dinnyés Magdolnával vállt vállnak vetve, egymás támaszaként alakították, építették életüket és házukat évtizedeken keresztül. 

Szabó Mihály már gyerekként megtanulta, mi a munka

A kezdetek nem voltak könnyűek – idézte fel Misi bácsi, ugyanis már gyerekkorában dolgozni kényszerült. A tokodi üveggyárban vállalt segédmunkát mint behordó munkás. Ami igen veszélyes munka volt: a még forró, formára öntött üvegneműt kellett egyik fázistól a másikba szállítania az üzemen belül. 

Később, 1952-ben Tokodon szerzett szakmunkás képesítést, a szakma csínját-bínját, pedig idősebb Schalk Ferenc táti kőműves mester - a Dorogi Ipartestület későbbi elnöke - mellett sajátította el mint ipari tanuló. Azonban önállósodni szeretett volna mint iparos, így 1967-ben Győrben mestervizsgát is tett szeretett szakmájából. 

Tudta, hogy a kitartó munka hozza el a gyümölcsét, de, mint lánya, Szabó Magdolna hozzátette: ez nem lett volna elég a sikerhez. Kellett az is, hogy Misi bácsi jól tudjon az emberekkel és a munkatársaival, dolgozóival bánni. Édesapjuk ezt a mentalitást átadta nekik, gyerekeknek is. 

Család és hit segítette őket

Társa volt az életben és a munkájában is szeretett felesége, akivel az asszony néhány éve bekövetkezett haláláig nagy szeretetben éltek és vitték előre a családot és a vállalkozást. A családi albumba is belenézhettünk a délután, amelyben Dinnyés Magdolna és Szabó Mihály élettörténete, családja, életük minden mozzanata megelevenedett. Az édesanya 14 éves volt, amikor megismerkedtek, 18 évesen ment hozzá Szabó Mihályhoz, akivel 63 évig éltek nagy szeretetben.

– Ők ketten voltak egyek - emelte ki Misi bácsi lánya, aki kisegíti beszélgetésünkkor édesapját a múltbéli események mesélésében. – Nagy istenhitük volt, ez sok mindenen átsegítette őket. Édesanyám utolsó szavai a kórházban voltak. Néhány sort írt egy papírlapra, amely így szólt: 

Édesanyám intézte apunak a papírmunkát, kimutatásokat, könyvelt is. Olyan biztos háttér volt, amilyet ritkán látni manapság. Emellett a családért, a gyerekekért éltek – folytatta Magdolna. 

Bár abban az időben külföldre utazni nem volt könnyű, ám Szabó Mihály rendszeresen gondot fordított rá,hogy gyerekei széles látókörrel rendelkező, világlátott emberek legyenek. A családi történtek egyik színfoltja, amikor sátorral, ételekkel felszerelkezve indultak útnak egy Wartburggal Párizsba. Bár fapados volt az utazás, ám az élmények mindent kárpótoltak - emlékezett vissza Magdolna. 

Emlékei szerint édesapjuk minden este énekelt neki és bátyjának. Magdolna örökölte a zene iránti szenvedélyt: operaénekesként és magánének tanárként szerettetve meg a zenét másokkal. 

Misi bácsi el is énekelte a Kemma.hu olvasóinak a gyerekkori altatódalt, majd egy szerelmes dalt énekelt - néhai szeretett feleségének szerenádot adva... 

Sok épület viseli a keze nyomát

A mester nevéhez számos, Esztergom és környékbeli épület kötődik. Kérdésünkre elmesélte,hogy legemlékezetesebb munkája közt tartja számon az esztergomi Czuczay József iparművész házát, amely akkoriban újszerű elképzelésnek számított. Mint mondta, a tervezés megvalósítása hozott kihívást. 

– A ház pilléreken áll, a megvalósítás statikailag nagy kihívás volt, mivel eleve a terület hegyoldalban van. Ha az alap nem jó, a ház sem áll meg. Amikor elkészült, a statikus a helyszíni szemlén gratulált a tervek gyakorlati megvalósításához. 

Szeretett munkája volt még Magyarsóki Ferenc esztergomi urológus háza, illetve a Saint-Gobain Hungary Kft. pilisvörösvári telephelyének épülete is (a megvalósítás idején akkoriban Terranova-házként emlegették - a szerk.). 

Fia, ifjabb Szabó Mihály Tihamér örökölte a műszaki vénát, gyerekkorától szívta magába a szakma, a munka szeretetét. Továbbvíve az idősebb Szabó szakmai tudását. Az ifjú elvégezte az építőmérnök és létesítményenergetikai szakokat is, 1992-ben már édesapjával, Szabó Mihállyal együtt dolgozott. Családi vállalkozás volt az övék, ahol – Tihamér elmondása szerin – találkozott a múlt és a jelen, és ahol a generációváltás szépen tudott megvalósulni. 20 évig, édesapja 70 éves koráig dolgoztak együtt, ám a mai napig szívesen fordul szakmai tanácsért édesapjához Mint Misi bécsi hozzátette: fia szerencsére meg is fogadja azokat. Így szállva tovább apáról fiúra a tudás és a szakma szeretete.