Nehéz évek várnak Szücsnére: a Többségben Tatabányáért egyértelmű többség nélkül maradt

Megalakult a testület, de a Többségben Tatabányáért elnevezésű, ellenzéki pártokat és szervezeteket egybefogó frakciójának nincs egyértelmű többsége. Szücsné kemény öt év elé néz.

A DK, az LMP-Zöldek, az MSZP, a Momentum-Nép Pártján és a Párbeszéd-ZÖLDEK tagjait tömörítő Többségben Tatabányáért frakció a polgármesterrel együtt 9 tagú, a szervezetek együtt indultak az önkormányzati választáson. A közgyűlésben 7 képviselővel van jelen a Fidesz-KDNP pártszövetség, valamint egy-egy fő a Mi Hazánk és a Generációk Tatabányáért szervezet tagja.

Ez a megosztottság jól látszott a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) elfogadásakor is, amely csaknem 100 paragrafusból áll. Zsidek Ferenc (Többségben Tatabányáért) szerint előremutató tárgyalásokon vannak túl a képviselők, és a tatabányai önkormányzati munkát meghatározó SZMSZ  kialakításakor is igyekeztek leképezni a választói akaratot, hogy egyik politikai párt sem kapott teljhatalmat a városban.

Négy módosító javaslat érkezett a témában, amit egy órás egyeztető szünet követett. Többek között Gutai Zsolt (Generációk Tatabányáért) is komoly módosítókkal érkezett, holott ez volt az első képviselői fellépése. Kérte, hogy a bizottsági ülések hanganyaga mindenki számára hozzáférhető legyen - függetlenül attól, hogy a testület tagja, vagy sem. Kérvényezte továbbá, mivel az idősügyi tanács létrehozását nem tartja indokoltnak, helyette inkább közpénzügyi és átláthatósági tanácsnok kinevezését szorgalmazza, akinek egyebek mellett feladata lenne az önkormányzati szerződések felügyelete, a költségvetés előkészítése és az előirányzatok vizsgálata is. Úgy gondolta, hogy a tanácsnok évente egyszer beszámolna a testületnek. Előbbit igen, utóbbit nem támogatta a testület.

A közgyűlés több kérdésben is meghiúsította Szücsné Posztovics Ilona (Többségben Tatabányáért) elképzeléséinek megvalósítását. A polgármester a volt alpolgármesternek, Lusztig Péternek (DK) jutalmul a törvényesen járó három havi végkielégítés mellé ugyanekkora összegű jutalmat szeretett volna adni, ami összesen 4 millió 290 ezer forintot tesz ki. A képviselők azonban a törvényesen járó összeget, azaz 2 millió 730 ezer forintot ítéltek jogosnak és a ki nem vett 13 nap szabadsága utáni 537 ezret.

Boda Bánk László (Mi Hazánk Mozgalom) kért szót. A képviselő kifejtette, mennyire furcsa fizetni valakinek, aki már nincs a hivatalban, valamint emlékeztette a grémium többi tagját a legutóbbi emelésre. Úgy nyilatkozott, nem lehet véletlen, hogy az 5 éves önkormányzati ciklus alatt egyszer változtattak a fizetésén. Bizonyára nem lehet véletlen - célzott ezzel Lusztig munkájával való elégedetlenségére.

Szücsné emelt volna a tiszteletdíjakon

Ugyancsak nem volt egyetértés a képviselők tiszteletdíjában sem. Szücsné indítványozta, hogy a képviselők tiszteletdíja 30 százalékkal emelkedjen, ezt a képviselők arra hivatkozva utasították el, hogy a város költségvetése csaknem másfél milliárd forintos hiánnyal küzd, így illő lenne a spórolást magukon kezdeni. A díjazás kérdésében végül minden képviselő kivétel nélkül megszavazta Boda Bánk (Mi Hazánk) és Gutai Zsolt (Generációk Tatabányáért) indítványait, miszerint a képviselők alapjárandósága a városháza köztisztviselői illetményalapjának 3,1 szerese, minimum a mindenkori minimálbér összege, valamint a tanácsnokok díjazását a képviselői alapdíj 70 százalékával egészítik ki. Szücsné jövedelme a törvényi előírásoknak megfelelően alakult: 1, 3 millió forint illeti meg őt havonta.