3 órája
A Gőzfürdőben ma már csak fekete vitorláshalak úsznak
Egy hete bezárt, ami számos további kérdést is felvet. Mi lesz a Gőzfürdő épületével, illetve a benne található kincsekkel? Például, a város elismert grafikusa, Krajcsirovits Henrik által tervezett mozaik további sorsa is kérdéses...
Az egykori tatabányai Bányászfürdő a bejárat mellett elhelyezett márványtáblán olvasható információk alapján 1966-67-ben épült újjá a Tatabányai Szénbányák által. Ez volt a Gőzfürdő...
Forrás: kozterkep.hu
Egy hete zárta be kapuit a tatabányai Gőzfürdő az eredeti helyén, a Semmelweis úton. Azóta többen elköszöntek a vármegyeszékhely szeretett egészségügyi központjától, amelynek falai között páciensek ezrei gyógyultak. Azóta többen megemlékeznek az eredeti épületről, az ott dolgozókról és emlékeznek azokra az időkre, amikor még Óvárosba jártak kezelésre.
A kozterkep.hu oldalon írják, hogy az épület homlokzatán mind a mai napig láthatóak a "T" betűt formáló világítótestek, melyeken egykoron a BÁNYÁSZ FÜRDŐ felirat díszelgett.
Forrás: kozterkep.hu
Az intézmény falain belül a Szent Borbála Kórház Fizioterápiás Osztály és Gyógyfürdő működött. Az épületbe belépve mintha egy időutazásban venne részt a páciens.
A régi ajtók, hatalmas fogantyúk, régi berendezés, fantasztikus ruhatár mind erre emlékeztetnek. A műanyag lapocskákból összeállított mozaik alkotást Krajcsirovits Henrik tatabányai származású festőművész készítette.
Forrás: kozterkep.hu
Gőzfürdő-kálvária: mi lesz az akváriummal?
Az alkotáson halak, vízinövények láthatóak, mintha egy nagy akvárium elevenedne meg a szemünk előtt. Korához képest meglehetősen szép állapotban van, csak itt-ott hiányzik belőle egy-egy apró kis lapocska. Tengerbiológiai és akvarisztikai ismeretek szükségeltetnének az azonosításhoz, a honlapon az olvasható, hogy fekete vitorláshalak úsznak az információs pult mögött.
Ki volt Krajcsirovits Henrik?
A Bányász Képzőművészeti Szabadiskolában kezdte meg művészeti tanulmányait. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1953-ban szerzett diplomát. Olyan neves mesterektől tanult, mint Hincz Gyula, Koffán, Károly, Fónyi Géza és Domanovszky Endre. 1953-tól rajzpedagógus.
Az esztergomi tanítóképző főiskola docense 1974-1983 között. Ezt követően a tatai Eötvös Gimnáziumban tanított, majd 1984-1994 között a zsámbéki tanítóképző főiskolán. Tatabányai és Komárom-
Esztergom megyei tárlatokon rendszeresen szerepelt. Budapesten, országos kiállításokon és külföldön is bemutatkozott. Több alkalommal részt vett a miskolci országos Grafikai Biennálén. Díjak: Csók István díj (1967); Komárom megyei ösztöndíj (1972-1979); Komárom Megye Művészeti díja (1972, 1979).
