Ilyen az éjszakai Fényes Tanösvény + videó, galéria

A hold már a fák lombját nyaldosta, amikor a Fényes Tanösvény bejáratánál elkezdett gyülekezni a társaság. Mindenki a különleges alkonytúrára érkezett, hogy éjszaka is megcsodálhassák a tatai lápvilág csodáit. Egy szegedi család napközben már végig járta a tanösvényt, de úgy gondolták az élmény akkor lesz teljes, ha az éjszakai oldalát is megismerhetik az élővilágnak. A többiek főleg a környező településekről érkeztek. Volt aki térképpel, fejlámpával érkezett a különleges kalandra. 

A csapat természetesen vezetőt is kapott a túrára. Ballabás Gábor geográfustól megtudtuk, hogy immár 30 éve kutatja a Fényes Tanösvény forrásait, szakdolgozatát is ebből írta egykor. Most szakvezetőként mesélt a éj sötétjében megbújó csodákról. 

Éjszaka a Fényes Tanösvényen 

A kirándulás bevezetőjeként Ballabás Gábortól megismerhettük a Tatai járás forrásainak kialakulásáról, illetve azok működéséről. A Fényes Forrásvidék mellett a Cseke-tavi forrásokról és a tatabányai vízbányákról is sok érdekességet tudhatott meg a társaság. Ezután a csapat a tanösvény felé vette az irányt, ahol bizony már elkeltek a fej és elemlámpák. A fapallókon sétálva lépésről-lépésre tárult elénk az éjszakai táj. A lámpák fényében pedig a nappal elbújt állatok is megmutatták magukat. Ballabás Gábor elmondta, hogy minden hónapban teliholdkor szervezi meg a Tatai Városkapu Zrt. a túrát, hogy a hold fényénél a tanösvény olyan oldalát is megmutathassák az érdeklődőknek, ami egyébként nappal rejtve marad. 

– Az alkonytúra célja, hogy ne csak nappal, hanem éjszaka is megismerhessék az érdeklődők ezt a gyönyörű természetvédelmi területet. Végig nézzük, hogy az állatvilág és a természeti környezet hogyan változik meg a nappalhoz képest – magyarázta a szakvezető, aki azt is elmondta, hogy minden hónapban más és más a túra, hiszen ahogyan az évszakok változnak, úgy változik meg az élővilág is. 

– Ha valaki fülel, akkor hallhatja, hogy csend van, nem dalolnak a madarak. Hiszen a madarak júniussal már befejezték az éneklést. Sok olyan állat van, amik csak nappal aktívak, velük nem fogunk már találkozni. de például a békák és a halak itt vannak éjszaka is. A rákok este sokkal aktívabbak, főleg folyami rákot lehet látni. Víziemlősök is vannak, mint a nutria, ami alkonyatban már aktívabbak. Ha pedig szerencsénk van láthatunk hódot, vagy vidrát is, amik kifejezetten éjszakai állatok – tette hozzá a geográfus, aki kiemelte, hogy azért szerveznek csak egy , kislétszámú túrát havonta, hogy minél kevésbé zavarják meg az élővilágot. 

Egyedülálló élővilág

A láprétek és láperdők karsztforrásai 1973-ra a bányászat miatt kiapadtak, azonban annak leállta után, a kétezres években ismét megindultak. A forrásokból enyhén szénsavas, 20-22°C hőmérsékletű víz tör fel. A térség egyedülálló növénytársulásoknak és állatvilágnak ad otthont, megtalálható itt többek közt a fokozottan veszélyeztetett Pókbangó, a Fehér tündérrózsa és a Selymes boglárka. Ezenkívül jelentős a helyi madárfauna: az Erdei fülesbagoly és a Pettyes vízicsibe mellett megfigyelhető a fokozottan védett Cigányréce is.