Így határozzák meg az árvíz tetőzését a szakemberek

A szivattyú robaja elcsendesedik a Hajóskanzen lejáratánál. A gépet óránként mintegy 20 percre kapcsolják be, hogy a töltésen át szivárgó vizet visszaemeljék a Dunába. A kerítés melletti a fa árnyékában egy kempingszék van, ahonnan a figyelőszolgálat egyik tagja lesi folyamatosan, hogy rendesen tart-e a gát. Harsányi Gábort Szolnokról vezényelték le vármegyénkbe, hogy segítse az árvízi védekezést. A vízügyi szakember elmondta, hogy nem véletlenül rá és munkatársára esett a választás, hiszen 2013-ban is ők dolgoztak Dunaalmáson és Neszmélyen. A korábbi tapasztalatnak hála most felkészültebben tudtak nekiállni a feladatnak. 

A Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság szolnoki dolgozója kivezényelt műszaki irányitóként érkezet Neszmélyre. 

Jól jött az árvízi tapasztalat

–2013-ban is itt voltunk a védekezésnél, akkor a valaha mért legnagyobb vízállás volt itt a Dunának ezen a szakaszán. És szerencsére azt is sikeresen megoldottuk. Most hála istennek a 11 évvel ezelőtti legnagyobb vízállás alatt 55 centivel tetőzött a Duna. Ami azért megnyugtató volt. A feladatok azonban ugyanazok voltak. A Vízimolnár utcában kellett egy körülbelül 500 méter hosszú nyúlgátat építeni, illetve a belterületi szakaszon nyolc darab kulissza nyílást, vagyis átjárót kellett elzárni a vasúti töltések alatt, amit 2013-hoz képest most is homokzsákokkal oldottunk meg –magyarázta a szakember. Hozzátette, hogy 11 évvel ezelőtt tűzoltók és önkéntesek, kormányhivatali dolgozók segítették a munkájukat. Most azonban katonák is csatlakoztak a védekezéshez. 

– Vasárnap érkeztünk Neszmélyre és akkor kezdtük el felmérni a védekezés kialakításának lehetőségeit. Nagy előny volt, hogy a korábbi tapasztalatokat már tudtuk használni és fel tudtunk rá készülni. Például, hogy a Vízimolnár utcában a nyúlgát építése mellett a szennyvíz szivattyúzására is fel kell készülni. És nagyjából azt is tudtuk, hogy a szivárgások hol fognak nagyjából jelentkezni. Természetesen voltak újdonságok. Ilyen, hogy a vasúti töltéseken a kőburkolatok mögül például most jobban, több helyen szivárgott a víz – sorolta a feladatokat Harsányi Gábor, aki elmondta azt is, hogy nem támaszkodtak mindenben a korábbi tapasztalatokra. Most is úgy álltak neki a védekezésnek, hogy mindenre felkészültek, ami egy árvízhelyzetben történhet. És a legtöbb ilyenre nekik azonnal reagálniuk is kell. A szakember azt is elmondta, hogy hogyan állapítják meg egy árvíz idején, hogy milyen magasan fog tetőzni a víz.

 – Az országos vízjelző szolgálat, illetve a győri kollégák kapcsolatban állnak és folyamatosan figyelték a Duna vízgyűjtő területein történt csapadékot, ami befolyásolta a víz emelkedését. Ami még különbség volt a 2013-as árvízhez képest, hogy most egy nagyon heves tevékenységből fakadó árhullám volt, aminek nagyon nehéz volt az első pár napban megmondani a végét, akár milliméteri, akár időbeni kiterjedéssel. Így ez nagyon bizonytalanul indult el. A győri kollégák az osztrák és a szlovák kollégákkal is tartják a kapcsolatot, így tudják, hogy a Duna mellék vízfolyásain is mi az az árhullám ami várható. Illetve a lehulló csapadékból további vízmennyiséget számolnak, amik alapján lemodellezik az árvíz várható tetőzését. Természetesen ez minél közelebb van a tetőzéshez, annál biztosabb adatot fog adni. Ezért is van, hogy amikor meghatározták a felkészültségi szintet, egy harminc centis biztonsággal kalkuláltak – tette hozzá Harsányi Gábor, aki szerint most az is közrejátszott, az alacsonyabb tetőzésben, hogy a balparti vízfolyások, amik befolyásolhatták volna a vízfelszín esést, nem szállítottak annyi vízmennyiséget, így nagyobb vízfelszín eséssel tudott levonulni az árhullám. Így a vártnál alacsonyabban, 790 centin tetőzött a Duna Komáromnál.