Hazánk külpolitikai kihívásairól beszélt Szijjártó Péter

Megtelt Esztergomban az MCC Feszt Mol színpada előtti tér, ahol Szijjártó Péter, hazánk külügyminiszterével beszélgetett Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója. 

Talán még sosem volt ennyire aktuális és izgalmas Magyarország külpolitikai helyzete. Az elmúlt évek, sőt az elmúlt hetek eseményei is számos kihívást állítottak politikusaink elé. Szijjártó Péter többek között arról beszélt Esztergomban, hogy szerinte mik a legégetőbb kihívások a mai magyar külpolitikában. 

Szijjártó Péter az MCC Feszten 

A magyar külpolitika számos kihívással és lehetőséggel szembesült az utóbbi években, amelyek megkövetelik a rugalmas és stratégiai gondolkodást. A cél az, hogy Magyarország megtalálja az egyensúlyt a nemzeti érdekek védelme és a nemzetközi együttműködés között, miközben reagálni tud a globális környezet gyors változásaira. Az ország számára fontos, hogy stabil és kiszámítható partner maradjon mind regionális, mind globális szinten, miközben aktívan részt vesz a nemzetközi közösség formálásában. Ezt az egyensúlyt kell fenntartaniuk ma hazánk politikusainak. 

Szalai első kérése a miniszter felé a frakció alapításról szólt, illetve az EU parlamenti választások eredményének 

– Dézsi Csaba András, Győr polgármesterének az a mondása jut az eszembe, hogy ha nincs háború, ez a legnyugisabb állás a világon. Ahogy összejövünk itt évről évre, egyre jobban látom annak a létjogosultságát, hogy itt a nyár közepén is külpolitikáról beszéljünk – nyitotta az egy órás beszélgetést Szijjártó, aki szerint az EP választás legfontosabb következménye, hogy egyértelműen létre jött egy jobbra tolódás az európai parlamentben. 

A Patrióták csoport megalakulása szerinte segítség abban, hogy az európai mainstream pártok karakter jegyeit beazonosítsuk. Az egyik ilyen karakterjegy a nagyképűség. A külügyminiszter szerint nagyképűség volt az, ahogyan a mainstream pártok fogadták azt, hogy a Patriótához csatlakozó pártok majd egy új frakciót hoznak létre. Ez volt érezhető a velük kifejezetten ellenszenvesen viselkedő médiumok nagyképű lesajnálása és ezeknek a médiumoknak nyilatkozó politikusok nyilatkozatai alapján is. 

Ennek ellenére mégis létrejött az európai parlament harmadik legnagyobb csoportja. Erre válaszul a mainstream pártok nagyképűségéből a népakarat semmibevevése lett. Ezzel Szijjártó arra utalt, hogy ezeket a pártokat hiába támogatták sokan, kapták a legtöbb szavazatot, amikor az európai parlamenti tisztségviselőket megválasztották, ezek a pártok nem kaptak helyet. 

Na adjuk fel a teljes jobboldali összefogás esélyét

Szalai ezután arról beszélt, hogy a választások előtt abban reménykedhettünk, hogy lesz egy teljes jobboldali összeállás. Ez végül nem jött létre. Látszódik, hogy a mainstream pártok próbálják ezt megosztani. Elképzelhető-e még később egy teljes jobboldali összefogás? A külügyminiszter szerint ne adjuk fel ennek az esélyét, ne tekintsük ezt irreálisnak. Nem tartja elképzelhetetlennek, hogy egy igazi jobboldali frakció először a parlament második legnagyobb csoportja lesz és onnan tovább terjeszkedik.

Ha figyelembe vesszük, hogy mi is történt, akkor azt látjuk, hogy az európai Néppárt folyamatosan a szocialistákkal közösen osztotta el a parlamenti pozíciókat. Ahogy a mainstream pártok népszerűsége csökkent, szükség lett egy harmadik, majd egy negyedik csoportra is. Egy ilyen néppárti, szocialista, zöldek felállásban a Néppártot, mint jobboldali szervezetet megette ez a közösség és mára már egy baloldalra helyezkedő csoport lettek. A korábban jobboldali, vagy jobbközép csoportosulás átcsúszott a baloldal irányában. Ez pedig megnyitott egy terepet az igazi jobboldal számára. 

Szalai ezután azt kérdezte Szijjártótól, hogy szerinte az elmúlt hetek fontosabb külpolitikai helyzeteinek tükrében enyhülni, vagy fokozódni fog a nyomás Magyarország felé. A külügyminiszter szerint ennek a kérdésnek a megválaszolásához szükség van arra, hogy ne zárjuk be magunkat, sem az európai, sem a transzatlanti közösségnek a buborékába. Inkább nyissuk tágabbra a horizontot és nézzünk ezen a buborékon túlra. És persze ezen buborékon belül jönnek azok a reakciók, hogy elszigeteltségben, kisebbségben vagyunk. Ehhez képest, ha kinézünk a világba azt látjuk, hogy mi egy hatalmas globális közösség része vagyunk, akik nagy tisztelettel nézik azt, amit történik Magyarországon. Szijjártó elmondta, hogy nem tud úgy beszélni a buborékon kívül lévő politikussal, aki ne tisztelettel, megbecsüléssel beszélne rólunk és kérné, hogy tartsunk ki. 

Szijjártó szerint az elmúlt években az uniónak gyökeresen megváltozott a háborúhoz való hozzáállása. Elmondása szerint korábban azt szorgalmazták, hogy aki háborúzik, azonnal fejezze be, tegyék le a fegyvert és tárgyalóasztalnál beszéljék meg a konfliktust. Ugyanezek a maintream pártok most fegyvert szállítanak, megpróbálják ellehetetleníti a békepárti hangokat és arról beszélnek, hogy miért nem lehet béke. Míg korábban a tárgyalásokat szorgalmazták, addig 2022 februárja óta pont az ellenkezője történik. Szijjártó szerint ezt nem értik a buborékon kívül élő politikusok. Nem értik, hogy mi történik Európában. 

A tárgyalóasztalnál kell elérni a változást

A miniszter szerint jelenleg a magyarok egy háború árnyékában élnek, aminek az árát ez a nemzet nagyon durván megsínylette. Nemcsak a menekültek befogadása, nem csak a gazdaságpolitika feláldozása az infláció visszaszorításáért, vagy az energiaválság miatt. Hanem, hogy magyar emberek halnak meg tucatszámra, ukrajnai magyar állampolgárokat visznek el a frontvonalra. Szijjártó szerint fel kell tenni azt a kérdést, hogy ha több százmilliónyi fegyverrel nem tudták eddig megfordítani a háborút, akkor hány fegyver kell még, hogy a csatatéri helyzet megváltozzon. Ha a csatatéren nincs változás, akkor a tárgyaló asztalnál lehet csak változást elérni. A külügyminiszter úgy véli, hogy most az a feladatunk, hogy a párbeszéd újraindításában segítsünk egymásnak.