45 éve a pályán: a vízbányászok odaadó munkáját is elismerték

Augusztus 30-án pénteken 13 órától a tatabányai Széchenyi Művelődési Házban a 74. bányásznap alkalmából egyrészt a város létrejöttét meghatározó szénbányászokra emlékeztek, másrészt pedig az őket felváltó vízbányászok munkáját méltatták. 

Az ünnepélyen jelen volt dr. Kancz Csaba főispán, dr. Veres Zoltán vármegyei főjegyző; Németh László, a Tatabányai Bányász és Bányászhagyományainkért Alapítvány elnöke, a Bánya- és Energiaipari Szakszervezet küldöttei, az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület helyi elnöke, Bársony László, valamint az ÉDV Zrt. Víztermelő Bányaüzemétől Kis Gergő, üzemvezető, Risóczki István műszaki és Kovács Sándor gazdasági igazgató.

Kiss Gergő üzemvezető nyitotta meg a megemlékezést. 

– A bányásznap megfelelő alkalom arra, hogy tisztelegjünk a bányászkultúra és az azt képviselő bányásztársadalom előtt – mondta. Ez a közösség ma is nagy hangsúlyt fektet a bányászat műszaki színvonalának folyamatos fejlesztésére, történeti és kulturális értékeinek megőrzésére – tette hozzá.

Gyakran felvetődik a kérdés: létezik még bányászat? Igen, létezik. A vizet is bányából termeljük ki, hogy egy komplex szolgáltató rendszeren át eljusson a fogyasztókig.

Kiemelte, hogy a tatabányai vízaknák termelési kapacitását és vízminőségét meg kell őrizni az ivóvízbiztonság érdekében. A víz világnapjának idei mottója: Víz a békéért. A víz békét és konfliktust egyaránt jelenthet.

2024-ben – az öt évvel ezelőtti azonos időszak adataival összevetve – 1,1 millió köbméterrel nőtt a vízfogyasztás. Talán nem csak a fogyasztói kör bővülésének tudható be, hanem a társaság minőségpolitikájának, PR tevékenységnek, és a lakosság javuló környezettudatosságának is – amely előtérbe helyezi jó minőségű, friss csapvíz fogyasztását a palackozott vízzel szemben.

Szűcsné Posztovics Ilona, Tatabánya polgármestere a köszöntőjében arról beszélt, hogy a bányászok nem csak várossá, hanem erős közösséggé is formálták a települést. Húsz éve szűnt meg a helyi szénbányászat. Most azonban a sors fintoraként a szénbányászok korábbi ellenségét, vizet bányásznak a városban.

Arra is kitért, hogy a világ össznépességének csaknem 25 százaléka, 2,2 milliárd ember nem fér hozzá kellő ivóvízhez; és az előrejelzések szerint ez a szám elérheti a 40 százalékot az elkövetkező években. Az esemény végén 10, 20, 30 és 45 éves bányászati szolgálatért adtak át elismerő okleveleket. 

A jubiláló dolgozók oklevelet és bányász szakszolgálati emlékérmet kaptak
10 év szolgálati idő után Lois Lajos, Jakab László, Panyik Erik, Németh Béla Péter; 20 év után Nagyváradi István, és Hegedűs Ferenc; 30 év után Takács János; 45 év után pedig Szentes Béla vett át elismerést.