Feltárás

2024.08.15. 17:15

Ókori ásatáson jártunk Komáromban +fotók

Egy napra az ország régész közösségének apraja nagyja Komáromba költözött. Az ásatások sokakat érdekeltek.

Varga Réka Antónia

1992 óta folynak rendszeres ásatások Komárom területén Szőnyben. Ekkor találtak először Római kori maradványokat. 

Az ásatások ideje alatt az ELTE hallgatói megállás nélkül dolgoznak.
Az ásatások ideje alatt az ELTE hallgatói megállás nélkül dolgoznak
Fotó: Zetovics Márió / Forrás:  24 Óra

Tanulásnak is teret adnak 

Azóta már tudjuk, hogy az ókori Brigetio egy része a mai Komárom-Szőny területén helyezkedett el. A több mint három évtizede folyó rendszeres ásatások alatt sikerült feltérképezni, hogy az egykori legiótábor több ezer négyzetkilométernyi területen fekszik. A Komáromi Klapka György Múzeum, az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetemmel együttműködve minden nyáron munkába fog. A folyamat érdekessége, hogy a feltárások mellett a helyszín az ELTE régészeinek tanásatásul szolgál. Ugyanis az ókori romai szakos hallgatóknak kötelességük régészeti feltáráson részt venni.

Ritkaság az ásatáson

Az ásatást a Klapka György múzeum igazgatója, Számadó Emese és az ELTE dékánja, dr. Bartus Dávid vezeti és koordinálja. A feltárás életében szinte a kezdetektől meghatározó esemény a nyílt nap. Ez volt az első olyan régészeti folyamat hazánkban, amit bárki szabadon megtekinthetett. Az azóta hagyománnyá vált esemény Számadó Emese elmondása szerint a kétezres évek elején indult, és azóta töretlenül a projekt utolsó hetének szerdáján megnyitják kapuikat az érdeklődők előtt. A hőség miatt a kezdést idén először délután öt órára tolták. Az időpont változtatás nem befolyásolta a látogatók mennyiségét. Fél négykor már kocsisor állt, a közeli focipálya parkolójánál. Öt órára teljes tömeg hömpölygött a feltárt területek fölött. 

Hatalmas tömeg érdeklődött.
Hatalmas tömeg érdeklődött.
Fotó: Zetovics Márió / Forrás:  24 Óra

Dr. Bartus Dávid vezetésével részletesen is megismerhettük az egykori legiótábor területét. A fiatal régészekre is gondolva leletsimogató is volt, ahol bárki szabadon megnézhette és megfoghatta a több száz éves tárgyakat, miközben az ELTE lelkes hallgatói beöltözve meséltek nekünk a lelt történetéről. A kérdéseknek is bőven volt hely. Szabadon röpködtek a kérdések a szakértők irányába, mind a sátor alatt, mind a tárlatvezetés után. Három szelvény feltárásával 650 négyzetméternek megfelelő területet tudnak átvizsgálni. 

A munkálatok a bemutató ideje alatt sem álltak meg. A diákok serényen ástak, takarítottak, jegyzeteltek még délután fél hatkor is. Az idei kutatások legizgalmasabb leletei Számadó Emese szerint a mészoltó medencék. Ezeknek különlegessége az, hogy a megszokott módon nem csak gödröket ásva, hanem medencéket építve tárolták a meszet. Ez azt jelenti, hogy az anyag a festésnél teljesen fehér maradt.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában