Szijjártó Péter: fontos, hogy a fejlődés Komáromban is folytatódhasson

– A részben felújított Igmándi erőd átadására érkezett Komáromba. Mivel gyerekkorának egy részét ebben a városban töltötte, jól gondolom, hogy erről a műemlékről is vannak kedves emlékei?

– Sok emlékem van, de sajnos csak kívülről. Amikor gyerek voltam, akkor ezekbe az erődökbe nem lehetett bemenni. A Monostori erődben szovjet katonák is állomásoztak, az Igmándi erődöt pedig a történelem iránti tisztelet teljes hiányában hol autósmozinak, hol borlerakatnak használták, ami nyilvánvalóan tűrhetetlen állapotokat eredményezett. Korábban a Csillagerődöt és a Monostori erődöt sikerült olyan állapotba hozni, hogy az látogatható legyen. Az Újvár és az Igmándi erőd ebből a szempontból hátrányban volt. Ezért is volt fontos az, hogy a szlovák kormánnyal közösen belevágtunk a komáromi erődrendszer felújításába. Európai uniós forrásból 600 millió forintot fordíthattunk arra, hogy mind a négy erőd látogathatóvá váljon.

– Tudom, hogy nem megy egyik napról a másikra, de elképzelhetőnek tartja, hogy a teljes komáromi erődrendszer, beleértve az észak-komáromiakat is, belátható időn belül a világörökség része legyen?

– A magunk külpolitikai eszköztárával azon vagyunk, hogy az UNESCO világörökségi listájára a komáromi erődrendszer felkerüljön. Már annyi sikert elértünk, hogy a világörökség várományosainak sorába tartozik. Dokumentációkat készítünk és nyújtunk be, érvelünk és küzdünk azért, hogy a világörökség része legyen.

– A márciusi szlovák–magyar vasúti találkozón elhangzott, hogy hamarosan újra jelentős szerepe lehet a Komárom–Komárno vasúti átkelőnek. Erről részleteket még nem lehetett olvasni. Önnek vannak információ ezzel kapcsolatban? Ez azt jelentheti, hogy a két város között lesz ismét vasúti közlekedés, vagy ennél sokkal többről lehet szó?

– Nekünk érdekünk, hogy a határ összekössön minket a szomszédainkkal, különösen így van ez Szlovákia esetében, amellyel a leghosszabb, 654 kilométeres határunk van. A komáromiak érzik, hogy a határ mentén élni speciális élethelyzetet jelent, de hogy ez hátrányos, vagy előnyös, az azon múlik, hogy helyben a határ ne elválassza a két oldalt, hanem összekösse. Itt Komáromban jól vizsgáznak, mert a két város gyakorlatilag együtt él és lélegzik, mint Budapesten, ahol egy hídon átkelve olyan, mintha ugyanott lennénk, ahol előbb voltunk. Fontos, hogy a határ mentén legyen élet. Jelenleg a vasúti hídon csak teherforgalom van, de a szlovákokkal megállapodtunk, hogy azokon a vasúti összeköttetéseinken, ahol nincs személyforgalom, lehetővé tesszük azt. Azt gondolom, a két Komárom között a vonatközlekedésnek értelme nincs, mert gyorsabb átsétálni a hídon, mintha az ember kimegy a vasútállomásra Komáromban, megy egy nagy kerülőt a vonattal, hogy megérkezzen a túloldali állomásra. Ez nyilvánvalóan kevéssé logikus. Plusz buszjárat is üzemel, így ennek nincs létjogosultsága. Érdemes ennél tágabbra tekinteni, nem kizárólag a két határvárosban gondolkozni, hanem bekötni a forgalomba a 10-20 kilométeres környezetét. Ez az ország több pontján működik, Kassa és Miskolc között, Győr és Pozsony között. Régen itt is nagy személyforgalmi élet volt, amíg a hazánkból északi irányba közlekedő vonatok Komáromnál lépték át az államhatárt. Ma már ezek többsége Vác–Szob felé közlekedik egy szakmai döntés nyomán.

– Nemrégiben Pekingben jelentette be, hogy a kínai Fiberhome Magyarországon hozza létre legnagyobb európai bázisát, és optikai kábeleket gyártanak majd itt. Akkor azt mondta, hogy a kínai vállalatok továbbra is az első számú közép-európai beruházási célpontjukként tekintenek Magyarországra. Ezt meg is erősítette a kínai elnök látogatása után. Lesz olyan beruházás, ami ezt a térséget érinti?

– A helyzet az, hogy ma már a keleti világ gazdaságilag legalább annyira erős, mint a nyugati. Az idő a keletnek dolgozik abból a szempontból, hogy a világgazdaság jövőjét leginkább meghatározó iparágakban, legyen szó közlekedésről, távközlésről vagy informatikáról, a keleti vállalatok előzik a nyugatiakat. Ezért is fontos, hogy Komárom a keleti beruházások szempontjából elég előrelátó volt, és azzal, hogy az SK Innovation idehozta az egyik legnagyobb elektromos akkumulátorgyárat, azzal, hogy a BYD itt gyártja az elektromos buszokat. A térség sokat nyert azzal is, hogy Ácsra jön a Huayou Cobalt. A kínai elnök a látogatásán elmondta, továbbra is pártolja azt, hogy vállalataik hazánkat válasszák beruházásuk helyszínéül. Azt is el tudom mondani Önnek, hogy vannak olyan tárgyalások folyamatban, amelyek további kínai vállalatok Magyarországra telepítéséről szólnak. Az ilyen tárgyalásokon egy ország esélyét a legjobban úgy lehet elrontani, ha ember idejekorán közli azok reménybeli eredményét, ezért most új fejleményekről nem tudok beszámolni. Ellenben arról igen, hogy a kormány elfogadta azt az átfogó fejlesztési tervet, amelynek nyomán Ács környékén közutakat és a közszolgáltatások infrastruktúráját jelentős mértékben fejlesztjük annak köszönhetően, hogy a Huayou Cobalt úgy döntött, oda hozza az első európai gyárát.

– Ha már az iparról beszélünk: az elmúlt időszakban két alkalommal is arról szóltak a hírek, hogy a katasztrófavédőket kellett riasztani az SK Innovation komáromi gyárához. A mérések szerint viszont a levegőben nem volt veszélyes anyag. A lakosság egy részét ez mégis nyugtalanítja. Mit üzen a megnyugtatásukra?

– A következőt érdemes látni: mindenki szembesül a klímaváltozás következményeivel, a környezetszennyezés egyre drámaibb hatásaival. Az is világos, hogy a környezetvédelmi célok elérése lehetetlen anélkül, hogy a közúti forgalmat ne állítsuk át elektromos alapokra. Ezért olyan fura mindig hallgatni az úgynevezett zöldeket, akik az elektromos akkumulátorok ellen érvélnek. Elektromos akkumulátorok nélkül nincs elektromos autózás, anélkül pedig marad a dízel, meg a benzines autózás. Így pedig nem sikerült megvédeni a környezetünket, mert a károsanyag-kibocsátás jelentős részéért a közúti közlekedés felel. Amikor az SK Innovation épült, hallottuk azt is, hogy Komárom alatt el fog apadni a Duna, mert annyi vizet felhasznál majd a gyár. Ehhez képest az SK annyi vizet használ el egy nap alatt, mint amennyi a Duna vízhozama egy másodperc alatt. Jól láthatóan olyan tévhiteket próbálnak elhíresztelni, amiknek semmi közük nincs a valósághoz. Az összes ilyen katasztrófával való fenyegetésnek a hátterében döntő többségében az áll, hogy ezekért a beruházásokért a világon óriási verseny van. A komáromi gyárépítés előtt nekünk egy csomó európai országgal meg kellett küzdenünk annak érdekében, hogy ne oda, hanem ide jöjjön ez a beruházás. Akik ellenérdekeltek abban, hogy ezek a gyárak hazánkba jöjjenek, azok próbálnak pánikot kelteni. Ezért érdemes óvatosan és kritikával fogadni az ilyen típusú riasztásokat, amikről rendre az derül ki: hamis riasztások voltak.

– Közeleg a júniusi európai uniós és önkormányzati választás időpontja. Mekkora részvételre számítanak? Milyen eredménnyel lenne teljesen elégedett?

– Az európai uniós választás korábban nem nagyon mozgatta meg az emberek fantáziáját, mert az Európai Parlament és a választók között elég nagy a távolság. A magyar emberek döntő többsége nem tudná felsorolni, kik képviselik az országot az Európai Parlamentben. Most azonban ez a választás a magyar emberek életére közvetlen hatása lesz. Európában ugyanis háború zajlik. Ma az Európai Parlament háborúpárti intézmény. A választáson a háborúpártiak helyett békepárti képviselőket küldhetnek a választók. Magyarországon teljesen világosan oszlik két részre a magyar politikai paletta a háborúhoz való hozzáállás tekintetében. A baloldal háborúpárti, a jobboldal békepárti. Azt remélem, hogy az emberek nagy számban elmennek szavazni és a béke mellett teszik le a voksukat. Ha így tesznek, akkor a Fideszre szavaznak. Ami az önkormányzati választást illeti, Komárom Európa egyik legdinamikusabban fejlődő kisvárosa. Sikerült megőrizniük a múlt dicsőségét, a történelem iránti tiszteletet. De sikerült olyan modern ipart építeni a város köré, amely biztosítja, hogy a városnak jól menjen, szépüljön. Felújítják az iskolákat, az orvosi rendelőket és így tovább. Ezért aztán fontos, hogy ez a fejlődés Komáromban is folytatódhasson. Fontos, hogy olyan polgármestere legyen a városnak, aki együtt tud működni a kormánnyal. Az elmúlt kilenc évben tizenhét olyan nagyberuházást hoztunk ide – összesen 640 milliárd forint értékben, – amelyek négyezer munkahelyet teremtettek. Ha ez a fajta jó együttműködés a városvezetés és a kormány között megmarad, akkor Komárom fejlődése borítékolható a következő évekre.

Figyelemmel kíséri a komáromi futballt

Szijjártó Pétert arról is kérdeztük, ott lesz-e a szlovák élvonalba feljutott KFC Komárom labdarúgócsapatának első mérkőzésén és új stadionjának avatóján.

– Nagy örömmel jövök, ha meghívnak! Természetesen a komáromi futballéletet mindig figyelemmel követtem. Emlékszem arra is, amikor a KFC másodosztályú csapat volt Magyarországon és arra is, hogy három komáromi csapat is volt itt, a MEDOSZ, az Olajmunkás és a KAC. Érdekel az itteni futball sorsa, úgyhogy, ha lesz lehetőség, nagy örömmel jövök el a KFC szlovák élvonalbeli mérkőzéseire. Szerintem nagyon szívmelengető dolog, hogy a Dunaszerdahely mellett még egy magyar háttérrel rendelkező csapat szerepel majd nyártól a szlovák elsőosztályban.