„Faültetéssel” ünnepeltek Tardoson

Tardoson az anyák napja egyben a „Faültetés” időpontja is. Csabán Tibor, a település képviselője a Kemma.hu-nak elmondta, hogy 2008-ban volt az első alkalom, amikor még a kiásott gödörbe az apukák ültették el a fát. Azóta kicsit átalakult a hagyományos ünnepség. 

– Több éves tapasztalat azt mutatta, hogy a „főszereplők” még nem vevők a hosszú időtartamú rendezvényekre, ezért 6 évvel ezelőtt a polgármesteri hivatal és a művelődési ház között 15 fát ültettek el a tardosiak. Ennek köszönhetően már csak egy rövid műsort és a kis névtáblák fácskákra való felhelyezését kell kibírniuk az apróságoknak – magyarázta a képviselő. 

Hagyomány a faültetés

Az időjárás igazodott az ünnephez, gyönyörűen sütött a nap, így semmi akadálya nem volt a tradicionális programnak. A forgatókönyv is a megszokott volt. Csabán Béla, a község polgármestere köszöntötte a megjelenteket, majd elénekelték Tardos himnuszát, melynek Árendás György a szerzője, és ami nélkül nincs helyi ünnepség. A község vezetője elmondta, hogy ez a legnagyobb ajándék a falu számára, hiszen amíg születnek gyerekek, addig biztosított a jövő is. Bízik benne, hogy a fiatalok, akik beköltöztek Tardosra, itt is maradnak és tovább viszik, megélik a tardosi szlovák és magyar hagyományokat, valamint aktívan részt vesznek a falu életében is. 

28 új tábla

Egy kis műsor után következett a rendezvény legfontosabb része, a kis névtáblák fára helyezése. A polgármester elmondta, hogy az is jelzés értékű – most is volt rá példa -, amikor a már máshol élő tardosiak kérik, hogy ők is felhelyezhessék a gyermekük névtábláját az aktuális fára. 2023-ban 20 tardosi gyermek látta meg a napvilágot, és nyolc más településen élő apróság szülei kérték az említett okból a táblácskát. A 20 csemete közül 3-nak a nagyszülei is Tardoson élnek, míg 13-nak az anyai, vagy apai nagyszülei helyiek, míg 4 újszülött felmenői - jellemzően – felnőttkorukban költöztek a településre. A rendezvény zárásaként, szlovák nemzetiségű településről lévén szó, szlovákul és magyarul is elénekelték a „Tí Tardošske vrchy” („Azok a tardosi hegyek”) című dalt. Utána még készültek a családi fotók a fácskánál, ami talán azt is jelzi, hogy mindenki tardosinak is vallja magát.