2024.04.10. 19:50
Vadgázolás: szinte minden a féktávolságon és a szerencsén múlik
Kevés esélye van a járművezetőknek az utakra tévedő vadakkal szemben. Ha féktávolságon belül keresztezik az állatok a kocsik útját, akkor szinte biztos, hogy még a legéberebb sofőrök sem tudják elkerülni a vadgázolást.
Mélyen megrázta az Esztergom környékén élőket az a tragédia, mely március 29-én este következett be a 117-es út Kesztölc és Esztergom-Kertváros közötti szakaszán. Akkor mintegy 80 kilós szarvassal ütközött össze egy kocsi, a jármű utasa, egy 39 éves hölgy életét vesztette. A múltkori vadgázolás azóta is foglalkoztatja a közlekedőket.
Forrás: Shutterstock
Felmerül a kérdés, vajon tehetnek-e bármit a sofőrök, vagy pusztán a szerencsén múlik, hogy elütik-e az úttestre tévedő, ugró állatokat? Dr. Farkas Károly, a Magyar Autóklub Közép-dunántúli Régiójának elnöke lapunknak elmondta, hogy több mint 2 millió kilométert vezetett idáig, tehát jelentős rutinnal rendelkezik. Tapasztalatai szerint csak akkor lehet kivédeni a vaddal való ütközést, ha szerencsénk van. A forgalmi okok miatt sokszor nem tudunk annyira lassan haladni az utakon, amellyel a veszélyes szituációkban elkerülhetnénk a balesetet.
A sebességcsökkentés nem elég a vadgázolás elkerüléséhez
Egyes vélemények szerint a megengedettnél 10-15 kilométer/órával kisebb tempóval érdemes haladni este ahhoz, hogy szerencsésen megússzunk egy ütközést. Ám ha például 70 helyett mondjuk 55-60 kilométer/órával haladunk, akkor is 15-16 métert megtesz másodpercenként a kocsi. Amennyiben valaki munkából hazafelé tartva azt látja, hogy kiugrott elé egy állat, akkor a fáradtság is közrejátszhat abban, hogy nem észleli időben a vadat, a reakcióidő ilyenkor hosszabb is lehet egy másodpercnél. Éppen ezért dr. Farkas Károly szerint nem elsősorban a sebesség, hanem sokkal inkább az a mérvadó, hogy az állat a féktávolságon belül lép-e az útra.
– Gyakran tapasztalom, hogy az őzek és vaddisznók nem egyedül, hanem csoportosan haladnak át az úttesteken. Ezért ha azt látom, hogy egy vad keresztezi az utamat, akkor lehetőség szerint lehúzódom az út szélére és várok, hogy megjelennek-e újabb állatok. Javaslom a járművezetőknek, hogy ha a forgalmi viszonyok megengedik, akkor ők is álljanak félre és várjanak néhány másodpercet – mondta dr. Farkas Károly
Hozzátette: mivel a sofőrök szinte alig tudják kivédeni a vadbaleseteket, így véleménye szerint érdemes lenne megvizsgálni a jelenlegi szabályozást is.
Óvatosság
Dr. Farkas Károly azt is tapasztalja, hogy ha az esti órákban vad lép az úttestre, akkor az állatot nem a teste, hanem a lámpafényben megcsillanó szemei alapján észlelik először a járművezetők. Továbbá mint rutinos sofőr, azt is észrevette már, hogy az állatokat nem riasztja el sem az autó fényszórójának fénye, sem a dudálás hangja. Ezért meglátása szerint az erdei szakaszokon különösen, illetve a vadveszély táblával is jelzett utakon mindig érdemes körültekintően közlekedni, ugyanis laikusként sosem tudhatjuk, mikor és honnan érkezik a vad.
