Szőnyi Afrika-vadásszal érkezett hazánkba a matuzsálemi kort megért afrikai bagoly

A likebalaton.hu oldalán olvasható interjúból – amelyet Csonki Zoltán múzeumi főmunkatárssal készítettek – az is kiderült, hogy a Hululu nevet viselő madár még fiókaként került a szőnyi születésű Nagy Endréhez, Tanzániában, 1968-ban. Bár ennek az állatnak a várható életkora 30-40 év, Hululu remek egészségnek örvend, holott már 56 éves.

Az is kiderült, nevét Nagy Endrétől kapta, mert a madár gyakorta ilyen hangot ad. Hululu 1988 óta él a Balatonnál, sokáig a múzeumban üldögélt. A látogatók gyakorta azt gondolták róla, hogy preparátum, és nagyon megijedtek, amikor az állat kinyitotta a szemét és megfordította a fejét. A bagoly egyébként kedveli az emberek közelségét, igaz a jogszabályi változások miatt már nem a múzeum épületében, hanem egy röpdében él, itt lehet vele találkozni.

A szőnyi Nagy Endre kalandos életet élt

Az Afrika-vadász rendkívül izgalmas életet élt, amelyről Turi Zsolt helytörténész is írt könyvében, amelyek híres szőnyiekről szólnak.

Nagy Endre 1951-ben hagyta el Magyarországot és Ausztriában, majd Németországban kezdett új életet. Utóbbi helyen az Opel-család magánállatkertjének dolgozott, ők küldték ki Kelet-Afrikába, hogy állatokat gyűjtsön a számukra. Ezt olyan szakértelemmel végezte, hogy később német múzeumok is alkalmazni kezdték.

Sok időt töltött Kenyában és Tanzániában. Felfedezte az Észak-Tanzániában található Meru-hegyet, ahol vásárolt egy kisebb farmot. Itt bérelt egy vadászterületet, egy idő után már csak évekre előre lehetett időpontot foglalni hozzá vadászatra. Egyebek mellett a Kennedy- és a Hemingway család is vele vadásztatott odakint. A háza mellé egy idő után bungalókat épített, amely később szállodává alakult, amely mind a mai napig működik unokája vezetésével. Cardoso Hubertus Andreas tavaly szeptemberben ellátogatott hazánkba, hiszen ekkor avatták fel a nagyapjának emléket állító táblát a szőnyi Horgász-tó partján.

Bár Cardoso Hubertus Andreas, már nem tud magyarul, de angolul örömmel nyilatkozott nekünk az eseményen. Mint mondta, jól ismerte nagyapját, tizenkilenc éves volt akkor, amikor Nagy Endre elhunyt. Nagyapját állandóan körülvették az ismerősei, rengetegen kedvelték őt, neki pedig mindenkire volt egy kis ideje, bár a családja emiatt mindig sokat várt rá. Hozzátette, Nagy Endre rendkívül szerethető személyiség volt. Nem csupán ő őrzi az Afrika-vadász emlékét, testvére, Sonja működteti a balatonedericsi Afrika-múzeumot.

Nagy Endre hamvait első felesége mellé temették, a sírok a Kilimandzsáróra néznek. A közelben található egy kis tó, amelyet róla neveztek el, így a neve Tanzániában is fennmaradt.