Nostra culpa

A környezet- és természetvédelem, a fenntartható fejlődés vagy az okszerű energiagazdálkodás igazi bestseller témák. Ennek dacára, ezek az ügyek nem tartoznak világszerte a sikersztorik kategóriájába. Papolni persze papolunk róla, sőt meg is „üljük” a Föld napját, éppen most. De ez veszett fejsze nyele, hiszen egy nap, ma már édes-kevés a holnapért. Közben persze mutogathatunk is egymásra, nincs sok értelme. Mert, hogy a kék bolygó napjainkra olyan, amilyen… Odáig juttattuk a klímáját, növény- és állatvilágát, az élővizeit, ahonnan alig(ha) van visszaút… És ez akkor is igaz, ha a népszerű tudományos magyarázatok mást sejtetnek. Ez a mi közös vétkünk (nostra culpa). Pedig az ökológiai szemlélet érdekes, színes, és gazdagabbá teheti az életünket. Mintha erről megfeledkeztünk volna.

Egy-egy részfeladat sikeres megoldására azért továbbra is érdemes fókuszálnunk. Olyanokra, amelyekkel enyhíthetjük a bajokat. Az idén, a Föld napján, több mint félévszázados története során nem először, újra a mindent elborító műanyag-szennyezés megfékezése kerül a górcső alá.  A mindent uraló műanyagok veszélyeztetik létünk alapját, az élővilág változatosságát, a biológiai sokféleséget. Az emberiség túlterjeszkedése agyonnyomja a környezetet, miközben mi, a bolygó „urai” túlfogyasztunk. Állandó beavatkozásunkkal a természet évezredes egyensúlyát boríthatjuk fel végérvényesen. Miközben – ne feledjük – mi is sebezhetővé válunk.