Videó: lisztet őröltek az ovisok az egykori vízimalomban +fotók

A Juniorka Alapítványi Óvoda Csiga csoportosai izgatottan érkeztek a múzeumba, ahol már várta őket Szűcs József múzeumpedagógus. A régi malom falai között ezúttal egy olyan dologgal ismerkedhettek meg a gyerekek, ami a mindennapi életünk része, de mégis sokan keveset tudnak már csak róla. Ez pedig nem más, mint a búza útja a kenyérig. Vagyis az a régi, ősi módszer, ahogyan évszázadokkal ezelőtt az elvetett búzából kenyér született.

A múzeum egykor malom volt

A múzeumba érkező gyerekeket két csoportra osztották, hogy mindenki sorra kerüljön. Ugyanis nem csak meghallgathatták, az ősi módszert, de ki is próbálhatták, hogy bizony nem volt egyszerű feladat a vacsorához való kenyér elkészítse. Miközben a gyerekek elfoglalták a helyüket, Szűcs József a Kemma.hu-nak elmondta, hogy a Német Nemzetiségi Múzeum épülete hajdanában egy vízimalom volt. Bár a malom már nem üzemel, szerettek volna egy olyan múzeumpedagógiai foglalkozást szervezni benne, ahol az egykori szerepét mutathatják be. 

– A hétköznapokban is többnyire csak a kenyér feldolgozásának végeredményével találkozunk. A foglalkozáson résztvevő gyermekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy megismerkedhessenek a kenyér útjával, a mag elvetésétől egészen a liszt elkészítéséig. A játékos felfedezés során a gyermekek kipróbálhatják a kézi őrlést és szitálást is – magyarázta a szakember. 

Az első csoport először megismerkedhetett a búza termesztésének mozzanataival, illetve azokkal a hagyományos szerszámokkal, amiket a vetéshez és az aratáshoz használtak elődjeink. Az ovisok pedig meglepően ügyesen felismerték a régi szerszámokat is: a favillát, a sarlót, a szitát, és a malomkövet is meg tudták nevezni. Közben megtudták, hogy a magokat hogyan verték ki a búzából a szemeket a cséplővel, illetve a szórólapáttal, hogyan és miért dobták a levegőbe a gabonát. 

A másik csoport pedig kipróbálhatta, hogy bizony a liszt őrlése is egy nehéz feladat és bizony könnyen el lehet fáradni benne. A barázdás aljú malomkövek közé a garaton keresztül beszórják a búzaszemeket, majd malomkő tekerésével lehetett összetörni a szemeket. Ahhoz, hogy a kenyérsütéshez elég finom lisztet kapjanak legalább négyszer kellett átőrölni a búzát. De a szitálást is kipróbálhatták, az így elkészült lisztet pedig magukkal vihették az óvodába. 

Maradandó és jó emlékek

A múzeumpedagógus azt is elmondta, hogy május-június hónap a legnépszerűbb, akkor nagyon sok osztálykiránduló csoport érkezik az ország számos pontjáról. Év közben pedig főleg a helyi, illetve a környékbeli óvodákból és iskolákból jönnek.
A szakember szerint a gyerekek nagyon élvezik a foglalkozásokat és ügyesek is. A visszatérő csoportok emlékeznek a hónapokkal korábbi feladatokra is, ha egy-egy elem újra felbukkan a játékban. A foglalkozásoknak pedig pont ez a célja, hogy maradandó és jó emlékekkel térjenek haza a múzeumból a résztvevők.