Kiállítás nyílt André Kertész esztergomi és környékbeli különleges fotóiból

A rendezvényen Pusztai Tamás, az MNM Esztergomi Vármúzeumának igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, majd úgy fogalmazott, hogy a kiállításmegnyitók a muzeológusok ünnepének tekinthetők, számukra kiemelten fontos események. Köszönetet mondott mindazoknak, hogy létrejöhetett a tárlat, mely a Balassa Bálint Múzeum és Esztergom életében kiemelt lehetőséget jelent.

Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint a kiállítás rámutat arra, hogy André Kertész személyében nekünk is van világhírű művészük. Beszélt a Kertész örökség egy részének hazahozataláról is, majd megjegyezte: lehetőleg minél több helyre el kell vinni ezeket a kultúrkincseket, hogy büszkeséggel töltsenek el bennünket és inspirációt nyújtsanak számunkra.

Hernádi Ádám, Esztergom polgármester ismertette, hogy az Esztergomi Turisztikai Nonprofit Kft.-vel közösen fotópályázatot hirdettek. Hozzátette: a pályázati anyagból később szabadtéri kiállítás fog nyílni, így össze lehet majd akár hasonlítani, hogy André Kertész és egy mai fotós hogyan látta, illetve látja a várost.

Erős Gábor országgyűlési képviselő a megnyitón úgy fogalmazott: a világhírű fotóművész felvételeire tekintve olyan érzés foghat el minket, mintha időutazásra indulnánk. Véleménye szerint a tárlat megtekintése közben azon is elmerenghetünk, hogy André Kertész mit próbált üzenni az egyes képekkel. Reméli, hogy a fiatalabb generáció tagjai közül minél többen megtekintik a kiállítást.

Örömöt és derűt is sugároz a kiállítás képanyaga

Fisli Éva, a tárlat kurátora beszélt arról, hogy André Kertész 1915-ben, katonaként került Esztergomba, majd az orosz fronton szerzett sebesülésének „köszönhette” azt, hogy később egy kicsit lassabb életet élhetett és jobban megfigyelhette az őt körülvevő környezetet. Megjegyezte, hogy az esztergomi évek alatt lett igazán több számára a fényképezés és a kamera, mint a kapcsolattartás és a teremtés eszköze.

Végül hozzátette: a tárlat is bizonyítja, hogy André Kertész képes volt a mindennapi pillanatokban az örömöt és a derűt is megragadni.