Retró katonafotók: 40 éve így zajlott az élet a tatai laktanyában

A napokban vonultak be Tatára a leendő tüzérek, akiket 737 ezer forintos bruttó bérrel csábított ide a honvédség. Mintegy ötszáz újonc jelentkezett,  a legtöbben Budapestről, de alig maradt le utána Komárom-Esztergom, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, de Borsod-Abaúj-Zemplénből is sokan választották a honvédelmet hivatásuknak. Ennek apropóján döntöttünk úgy, hogy megnézzük, milyen volt az élet a tatai MH. Klapka György 1. Páncélosdandárnál akkor, amikor még messze nem ez volt a neve: a nyolcvanas években, egészen pontosan 1984-ben, 40 évvel ezelőtt. Katonafotók segítségével fogjuk most megidézni ezt az időt, megspékelve néhány anekdotával olvasóinktól.

Katonafotók és történetek a nyolcvanas évekből

A dandár honlapja szerint egyébként a Magyar Néphadseregben elsőként a tataiakat fegyverezték fel T-55 típusú harckocsikkal 1962-ben. A következő technikai újítás 16 évvel később következett be, amikor is a T-72 típusú harckocsikat állították rendszerbe. Az ezred eszközparkja 1986-ban tovább bővült a SZTRELA légvédelmi rakétával, a 2SZ1 Gvozgyika 122mm-es önjáró löveggel, valamint a BMP-1 lánctalpas gyalogsági harcjárművel. Mint ismert, azóta már Leopardok és Gidránok is erősítik az alakulatot.

A nyolcvanas évek mozgalmasak voltak az ezred életében, ugyanis ekkor kerültek a lövész és tüzéralakulatok Tatára, majd a kilencvenes években az alakulat felvette a gépesített lövész nevet. Klapka György nevét 1990 óta viseli a dandár. 

A Fortepanon találtunk néhány fotót, amely 1984-ben készült Tatán. Akkoriban az átlagfizetés  5452 forint volt, de az egykori katonák valószínűleg nem erre emlékeznek. Ezt erősíti meg az is, hogy a minap nosztalgiázni hívtuk Facebook-oldalunk követőit, hogy ők milyen emlékeket őriznek a sorkatonai időszakukról. Volt, akinek a krumplipucolás ugrott be, másnak az, hogy „kopaszként” bizony nem volt egyszerű az életük, „öregkatonaként” azonban már-már „Hawaii” volt angyalbőrben lenni az ország egyik-másik laktanyájában. Volt, aki azt idézte fel, hogy gázálarcban énekeltek. Az azonban szinte biztos, hogy az eltávokat, valamint szeretteik látogatását mindig nagyon várták. Utóbbiról is hoztunk most képeket, és még a közelmúltban felújított kupolába is beleshetünk, hogy milyen volt annak idején.