Indulatos lakos

E pozitív kicsengésű történet után nem váltunk igaz barátokká, de megvan a kölcsönös tisztelet, így ha az utcán meglátjuk egymást, akkor bólintunk és köszönünk. Ugyanakkor tudom, hogy nem mindenki áll ilyen pozitívan a kézbesítőkhöz, láttam már olyat, aki a kutyájával különbül beszélt, mint a postással. Pedig jár nekik a tisztelet, ők esőben, fagyban, hóban és a tűző napsütésben is viszik a küldeményeket, mint a néni, aki például a hőségben egy nagy karimájú kalappal védi magát a leégéstől. Talán nevelés kérdése vagy sem, de tudom, nincs helye egy indulatosabb mondatnak akkor sem, ha a webáruháztól kapott visszaigazoló levél szerint már meg kellett volna érkeznie egy adott napon a csomagomnak, a postás pedig mégis szó és csöngetés nélkül megy el a házunk előtt. Egyébként ha jobban belegondolunk, a konfliktusok abból erednek, hogy a saját frusztrációnkat nem tudjuk kezelni és a dühünket az éppen velünk szemben lévőkön – jelen esetben a kézbesítőkön – igyekszünk kitölteni. Minden bizonnyal hamar betelnének a férőhelyek, ha ingyenes indulatkezelési tanfolyamokat hirdetnének a lakosság részére az említett problémás esetek elkerülése érdekében.