Tovább bővülhet a tatai Jenő-malom, egyedülálló restaurátor dolgozott rajta

A vérében van a malmok szeretete Tamás Péternek, aki kisgyerekként a család egykori malmának történetein nőtt fel. Ma pedig az országban egyedülállóként újulnak meg kezei alatt a több száz éves malomszerkezetek. Tatán két malom újjászületésé is az ő nevéhez köthető: az egykori Kalló-malom, vagyis a Malom és Kacsa, illetve a tavaly átadott Malomkertben álló Jenő-malom szerkezetein is dolgozott a restaurátor. 

Még az iparosodás előtt a molnárok feladata volt a malmok építése, karbantartása, később a különböző szakmák, gépészek, ácsok, lakatosok, bádogosok, asztalosok közös munkája nyomán születtek meg az épületek. Tamás Péterrel ez az évszázadokkal ezelőtt kihalt szakma, a molnár éledt újra.

A malomrestaurátor a Kemma.hu-nak elárulta, hogy már általános iskolában rabul ejtették a hatalmas malomkerekek. A régi családi malom épülete akkor még állt, illetve a vízikereke is megvolt. Ezt ment dokumentálni Wöller István, aki a Veszprém vármegyei malmok kutatásával foglalkozott. Az ő történetei, annyira elvarázsolták a 12 éves fiút, hogy édesanyja fényképezőgépét kölcsön kérve elkezdte járni ő is a környékbeli malmokat, hogy fotókat, feljegyzéseket készítsen róluk. 

A restaurátor apránként tanulta meg az évszázadokkal ezelőtt kihalt mesterséget

− Először furcsán néztek rám, hogy mit keres itt ez a fiatal gyerek. De idővel megismertek és már sikerült összegyűjtenem pár eszközt is, amit hazavittem és otthon szépen felújítottam. Szétszedtem, majd elemeztem az alkatrészeit. Lassan végül összeállt a fejemben, hogyan is néz ki a malom a vízikeréktől kezdve a malomkőig − kezdte a történetét Péter, akinek különleges hobbiját kezdetben szülei is furcsállották. Az elkövetkező évek során saját szorgalmából és a régi jegyzetek, tervek alapján tanulta meg, miként működnek ezek az évszázados szerkezetek és hogyan kell őket újjáépíteni. Közben faipari technikus és gépészmérnök végzettséget is szerzett, ami alapot adott számára, hogy a tudása és a elhivatottsága együtt a vízimalmok szakértőjévé tegye. Munkája során több, hasonló érdeklődésű emberrel is találkozott, akikkel együtt dolgozva a tervezéstől kezdte a kivitelezésen keresztül mindent meg tudtak már valósítani. 

Komárom-Esztergomban először egy naszályi malomszerkezet felújítására kérték fel még 2006-ban. Majd a 2020-ban a tatai Kalló-malom, a mai Malom és Kacsa derékban csapott vízikerekét és zsilip rendszerét készítette el. Munkáját látva, a tatai önkormányzat kérte fel a Jenő-malom felújításához. Péter elárulta, hogy a tatai malom teljes szerkezete hiányzott, így mindent újjá kellett építeniük. 

− Mindent újra kellett gyártani, semmi nem maradt meg a régi malomszerkezetből. Én terveztem alá a szerkezeteket, Balázs György barátom pedig a vízikereket. Illetve az apróbb részleteket együtt dolgoztuk ki. Vagyis minden olyan mechanikus szerkezetet, ami mozog, mint a malomkerék, a zsilip, a zsilipfal, belül a malomkő, a hajtó szerkezet a mi munkánk − tette hozzá a malomrestaurátor, aki csapatával közösen mintegy fél év alatt építette meg a Jenő-malom teljes szerkezetét. A tervezés érdekességét az adta, hogy a régi terveken szereplő, mintegy 6 méter vízikerék helyett, az új terepszinthez igazodva, egy kisebbet kellett készíteniük.

Tamás Péter az is elárulta a Kemma.hu-nak, hogy még van feladata a Jenő-malommal. Ugyanis a tervek szerint két új kereket is fog kapni az épület. 

− Régen ez egy háromkerekes vízimalom volt. Most csak egy járatot kellett helyreállítani, de elkészítettük a három járatnak a tartószerkezetét, az úgynevezett malomkőpadozatot. Az önkormányzat ugyanis további pályázatok segítségével szeretné majd a másik két kereket is újjáépíteni. Így a három malomkerék külön végezhetné azokat a különböző munkafolyamatokat, amit most az egy kerék végez egyedül – árulta el Péter.