Böjt idején

Ahogy az önmegtartóztatás szabályaiból is. Van, aki a pénteki hústilalmat tartja, van, aki bizonyos napokon (vagy mindegyiken) csak egyszer vesz magához ételt, akad, aki a mobilról mond le, más a televízióról, az alkoholról... régen a zenés mulatságok voltak tiltottak, de volt, hogy lakodalmat sem tartottak, és a sor hosszan folytatható.

És túllépve a nagyböjt szakrális vonatkozásán, ez valahol jól is van így. Hiszen ez az időszak a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés ideje. És kinek-kinek mást jelent az áldozatvállalás, más olyan szokása van, amiről esetleg nehéz lemondania. De ha megteszi, vagyis ha sikerült magát önmegtartóztatnia, az bizony sokat jelent. És nem csak vallási szempontból, de pszichológiailag is.

Önmagunkat legyőzni, következetesen végigvinni valamit, a komfortzónából, rutinokból ugyan nem könnyű kilépni, de sokszor érdemes. A „böjti matek” mondhatni egyszerű, mint az egyszer egy: bizonyos szabályokat betartani nagyszombatig, és nem magunkon kívül keresni a boldogságot, hanem testben-lélekben megtisztulni. Belülre figyelni, a lelket táplálni. És ez bizony nem csak szakrális kérdés, hanem nagyon is emberi. Ahogy a böjt is maga. Mindenki böjtje kicsit más és más, és mégis, mindegyik az embert „szolgálja”.