Olvasóinknak nem fekszik a kukoricadara, az életkorváltozás is összefügg a sörfogyasztással

Az MTI megírta, hogy az itthon jelen lévő öt legjelentősebb gyártó együttes adatai alapján az import 886 ezer hektoliterről 640 ezer hektoliterre csökkent, emellett az export is visszaesett 16 százalékkal.

Kántor Sándor, a szövetség igazgatója az MTI-nek elárulta, hogy a cégek az elmúlt években több milliárdos beruházásokat valósítottak meg, a technológiai és termékfejlesztési programok hatására nőtt a hazai gyártású sörök forgalmának aránya. 2023-ban az öt legnagyobb magyar gyártó értékesítésében 88 százalékot ért el. Tény viszont, hogy a belföldi termelés 2022. évi 5,567 millió hektoliterről 5,135 millió hektoliterre csökkent. A tavaly tapasztalt forgalomcsökkenés okait olvasóink segítségével kívántuk megfejteni.

A Táton élő, 32 éves Zsolt elárulta: nem számít nagy sörfogyasztónak. Alapjában véve sokallja az alkoholos italok árát, helyettük inkább élelmiszerekre költ. Nem kifejezetten kedveli a sör jellegzetes ízét sem, maximum a búzasöröket szokta egy kicsit „jobb szájízzel” kortyolgatni. Az ár/érték arányra is figyelve az olcsóbb, de jó minőséget árukat keresi, alkoholmentes változatokat viszont sosem vásárol. Az elmúlt években és tavaly sem változott a sörfogyasztása, ugyanúgy keveset fogyaszt.

Dániel, 35 éves, esztergomi lakos lapunknak elmesélte, hogy az alkoholtartalmú italok közül általában sört iszik, de mivel a sörgyártók egy része elkezdett kukoricadarát adagolni a termékekbe, ezért jelentősen változott a fogyasztási szokása.

– Szerintem a kukoricadara egyáltalán nem való a sörbe, helyette árpából, malátából és komlóból kellene készülnie. A vendéglátóhelyeken és az áruházakban is megnézem – az általam nem ismertek közül – hogy melyik milyen összetevőkből áll, és csak ezután döntök – mondta.

Dániel számára a minőség az elsődleges szempont. Gyakran látja, hogy az áruházakban akciósan „saját márkás” söröket is árulnak, melyek többsége 3-4 százalék közötti alkoholtartalommal bír.

– Ez annak is köszönhető, hogy több vízzel készülnek, végül hígabbak lesznek, ezért tudják őket olcsóbban eladni. Változó, hogy egy-egy üzletben vagy vendéglátóhelyen mennyibe kerül a sör. Van, hogy egy adott termék 300 forintba kerül akciósan, máskor pedig 500 forintot kérnek érte. Inkább azt mondanám, hogy a felsőközép árkategóriájú söröket veszem meg – jelentette ki.

Esztergomi olvasónk az alkoholmentes termékeket nem szereti, ám nyáron, a nagy melegben jól esik a csökkentett alkoholtartalmú, ízesített változat. Véleménye szerint a gyártók az utóbbiakat jóval olcsóbban elő tudják állítani, melyeket sok esetben még drágábban is adnak a hagyományos söröknél.

– Sokan tartunk egy kicsit a magyar kézműves söröktől is, mert az átlagos sörfogyasztóknak szokatlan az ízük. Kóstoltam már olyan kézműves söröket, melyeknek nem volt annyira tolakodóan karakteres az ízük és kifejezetten jól estek. Inkább a „lager” típusú söröket részesítem előnyben – tette hozzá.

Márton nevű 29 éves dorogi olvasónk leszögezte: ahogy idősödik, úgy változik a sörfogyasztási szokása. Korábban, jellemzően a húszas évei elején minden mennyiségben, manapság már óvatosabban sörözik.

– Ha választanom kell, akkor a nyári melegben szoktam néha meginni hűsítőként. A középár kategóriás, ismertebb termékeket szeretem, ami fontos, hogy ne legyen túl kesernyés íze. Nincs bajom a kézműves sörökkel, de az "erősségük" miatt nem részesítem őket előnyben, de mindent kipróbálok, mert ami nem öl meg, az megerősít – mondta.