Éveleji piacmustra: sok az eszkimó és kevés a fóka a tatabányai mínuszokban

– Kérsz egy kis forró italt? – szegezi felénk a kérdést Széles Gábor. A kofa szerint csak így lehet kibírni a csontig hatoló hideget és hajnaltól árulni a portékát. Faluvégi János standja a régipiac utolsó mohikánja. Az egyetlen, aki kinyitott – legalábbis ezt tapasztaltuk január 9-i körképünk alkalmával. Szomszédjában, miként az újvárosi piac egész területén a csend az úr. A standokon lakatok jelzik, hogy a legtöbb árus miként reagál a mínuszokra és 2024 elejére.

– Kevés a vásárló januárban. Ennek egyrészt a hideg az oka. Másrészt várják a fizetést. Sőt, az is lehet, hogy még kitart a karácsony előtti bevásárlás – Gábor szavainak hitelt ad hosszú évekre visszamenő tapasztalata. Ők télen-nyáron nyitva vannak, bízva abban, hogy a kevés vásárló is több a semminél.

Ottjártunkkor Nagy Katalin válogat a mandarinok közt. A tatabányai hölgy szerint nincs is jobb a természetes vitaminnál, tehát a sok gyümölcsnél és a zöldségnél, pláne télvíz idején. Rajong a déli gyümölcsökért, tehát naranccsal és szőlővel is elég gyakran telik meg a kosár.

– Féltjük a fagytól az árut. Sokszor a fedett raktárban tartunk mindent és nem pakoljuk ki csak azt, ami valóban bírja a hideget. Például a fagyálló burgonyát, a vöröshagymát és a diót. Gyümölcsök közül a narancsot, a kivit és a mandarint – szabadkozik Széles Gábor, majd mutatja, hogy a csarnokban őrzik a többi árut.

Bemegyünk mi is. A fedett helyen minden második stand nyitva. Minden kapható, ami szem és szájnak ingere. Tojás, savanyúság, hús is van temérdek, ráadásul a kisbolt is nyitva. Kardos György hentes már messziről integet. Füstölt kolbász, sonka, sőt csülök is sorakozik a pultban. Azt mondja, egy-egy vásárló újra elkészíti a karácsonyi menüt. Megfőzi a székely káposztát és ehhez veszi a füstölt húsokat. Az már más kérdés, hogy ez már a második nekifutás, vagy csak feljavítás miatt viszik – teszi hozzá az eladó, aki mindkét típussal találkozott már.