2024.01.25. 12:14
A magyarországi németek elűzetésének emléknapját tartják kis városunk számos pontján
Január 19-e a magyarországi németek elűzetésének és elhurcolásának emléknapja. Ennek kapcsán kérdeztük a tatabányai német nemzetiségi önkormányzat elnökét, Horn-Schamberger Anettet.
A felsőgallai betelepítési emlékmű avatásának egy pillanata (archív)
Forrás: 24 Óra
Fotó: S. G.
– Elődeink 1733 és 1737 között érkeztek Alsó- és Felsőgallára. Az itt élő németeknek volt részük sok rosszban, megpróbáltatásban. A II. világháború után, addigi magyarországi életük legsötétebb korszaka, legnagyobb tragédiája következett el. A német hadsereg háborús és emberiség elleni bűntetteiért az egész német népet, a Magyarországon élő németséget is felelőssé tették.
Etnikai tisztogatás vette kezdetét Közép-Kelet-Európa országaiban, így hazánkban is. 1946 és 1948 között mintegy 185 ezer magyarországi németet fosztottak meg magyar állampolgárságától, és telepítettek ki Németország különböző területeire. Sokakat a Szovjetunióba hurcoltak el kényszermunkára.
– Alsógallán a sváb lakosság megmenekült ettől a szörnyű sorstól, s az a bányászatnak volt köszönhető. Felsőgallát sajnos érintették a borzalmas események.
Ahol valamelyik családtag a bányában dolgozott, lehúzták a kitelepítésre ítéltek listájáról, mivel nagy szükség volt a munkaerőre az ipari termelés újraindításához.
– Az itt élő svábok a nehézségek ellenére is megőrizték hitüket, új hazájuk iránti szeretetüket, hűségüket. Az évek során az új hazából szülőföld lett, német anyanyelvük mellett egy másodikat is magukénak éreztek.
