2024.01.26. 17:24
A falu múltját, népszokásait kutatja a nemrég rangos díjban részesülő vértessomlói pedagógus
A Vértessomlón élő Pfiszterer Zsuzsanna a közelmúltban vette át a Magyarországi Németségért Aranydísztű kitüntetést Budapesten, a Kongresszusi Központban. A Tatabányai Árpád Gimnázium kiváló pedagógusa, helytörténeti kutató gyűjtése nyomán legutóbb a somlói sváb lakodalmas elevenedett meg.
Pfiszterer Zsuzsanna a díj átvételekor
Forrás: Beküldött
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata minden év januárjának második hétvégéjén gálát szervez Budapesten. A program keretében adták át három személynek a legrangosabb kitüntetést. Zsuzsanna méltatásában kiemelték: vértessomlói születésű, sváb gyökerekkel bír, két nyelvet használva nőtt fel. Nagyszülei és szülei révén ismerte a helyi nyelvjárást, óvodáskortól azonban már inkább magyarul válaszolt a feltett kérdésekre. Állítja, hogy jó időben született, megélte még azt, amikor volt ideje az embereknek a másikra. Dolgozott a szőlőben, meséltek, énekeltek a nagymamával. Néha hallott nehéz évekről is, ám a falusiaknak jól megtanította az élet, hogy ne keseregjenek.
A nemzetiségi általános iskola után Tatán, az Eötvös József Gimnáziumban érettségizett. A matek és az orosz volt a kedvence, ám egyetemen oroszt és németet tanult, egy-egy szemesztert külföldön is.
Manherz Károly vezetésével ismerkedett meg a magyarországi németek történetével és történelmével, és néprajzi táborokon is részt vett. Ezután kezdett tudatosan foglalkozni kisebbsége életével, a nyelvjárások és a népszokások is érdekelték, ezért régi kazettás magnóval járt házról házra, hogy diplomamunkája elkészüljön. Ez Vértessomló téli ünnepköréről szól.
Népviseletben ment férjhez, Somlón telepedett le, ott kezdett el dolgozni. 1989-ben került Tatabányára a gimnáziumba, ahol a német munkaközösség vezetője. Diákcserét patronál 25 éve, mára orosz, lengyel, francia, holland és amerikai iskolával is van testvérkapcsolata az intézménynek.
„Jó somlóinak lenni”
Pfiszterer Zsuzsanna közösségi oldalán így mondott köszönetet: „ ...meghatódottság, hála és köszönet van bennem. A Mindenhatónak azért az adottságért, amivel világra jöttem. Azért, hogy olyan környezetben nőhettem fel, ahol a legjobb emberek vettek körül, egyengették utamat, számíthattam mindig rájuk, velem vannak ma is. Segítettek képességeim, készségeim kibontakoztatni, megtanították, hogy legyek szorgalmas, lelkiismeretes, ne hezitáljak dolgokat megtenni, ha képes vagyok erre. Ízig-vérig somlóinak neveltek, hogy idézzem drága édesapámat: jó somlóinak lenni. Nem egyszerűen jó, büszkeséggel tölt el. Azért, mert nélkületek ezt nem értem volna el, nem tudnék ennyi mindent felmutatni. ... Nagy megtiszteltetés számomra, hogy megkaptam a kitüntetést, KÖSZÖNÖM! Hálás vagyok a sorsnak, hogy édesanyám is részt tudott venni a gálán.”
A somlói betlehemest többször bemutatták a gimnáziumban, tanultak be somlói táncokat szalagavatóra, külföldi projekthez. Zsuzsa cikkeket ír a német kisebbség hetilapjába, évkönyvébe. Tizenöt évig vezette a helyi tánccsoportot, tagja volt a dalkörnek. A férje ötletére szerveztek gyűjtést, így készült el a betlehemi házikó. Legutóbb elhunyt plébánosaik sírköveit restauráltatták a somlóiak és a család adományából.
A Magyarországi Németek Országos Szövetségében ténykedett egy perióduson át. Tizenhat évig volt polgármester-helyettes a falujában. Nagyon sok rendezvényt bonyolítottak, két németországi partnertelepüléssel kötöttek együttműködést.
A németek betelepülésének kétszázhetvenötödik évfordulóját méltón szerették volna megünnepelni. A kulturális program megkoronázásaként színre vitték a Zsuzsanna gyűjtésén alapuló, s általa összeállított vértessomlói lakodalmast. Ezt Tatán és Szomódon is előadták és nemrégiben a vármegyei önkormányzat támogatásával elkészült a filmváltozata is. 2009-ben készült el helytörténeti könyve, amely négy év múlva német nyelven is megjelent.
Katalogizálta a búcsújáró templom régi kétszáz, háromszáz éves miseruháit. Felvételeket készített idős emberekkel, akik még tudtak mesélni a búcsújáró templom múltjáról. Két évtizede segít a nyári búcsújuk lebonyolításában. Délután bemutatja a zarándokoknak a templomot, a községet. S régi szokás szerint szervez zarándoklatot Ausztriába, Máriacellbe.
