Megelevenedett a somlói sváb lakodalmas: kisfilm készült róla

Az 1900-as évek elején lejegyezett vőfély mondókákat is felidéző lakodalmasból film készült, amelynek a művelődési házban tartott ünnepélyes bemutatóján részt vett Popovics György vármegyei elnök és Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő is – adta hírül a vertessomlo.hu.

A vendégeket, köztük az alkotókat Igó István polgármester köszöntötte, s később Krüpl Etelka alpolgármesterrel virággal, ajándékkal fejezték ki hálájukat, hogy megvalósulhatott a régóta dédelgetett álom.

A vármegye önkormányzata korábban a „A mi megyénk, a mi világunk” című pályázatának keretén valamennyi település számára imázsfilmet készíttetett. Czunyiné dr. Bertalan Judit elmondta: egyszer csak bekopogtatott az elnökhöz és jelezte, hogy szükség lenne egy 78. alkotásra is. Szomódon, a Musikfesten látta a lakodalmast, ahol a somlói asszonyok jelezték is neki, hogy ez az előadás többet is érdemel. Egyetértett. Minden bizonnyal a személyes baráti kapcsolat is motiválta, hiszen Pfiszterer Zsuzsanna annak idején kezdő pedagógusként okította a német nyelvre az Árpád Gimnáziumban.

A szálak tehát szerencsésen összefutottak, és az alkotás ma már a vármegyei önkormányzat Youtube csatornáján is megtekinthető.

Pfiszterer Zsuzsanna, a lelkes helytörténeti kutató, a film rendezője elmondta: 

- A történet nagyon régen kezdődik, azzal, hogy ízig-vérig svábnak neveltek. Jártam Pestre svábbálba, s akkor vettem fel először népviseletet. Lányruhát, illetve a menyasszonyét. A párommal eldöntöttük, hogy népviseletben házasodunk. 1985-öt írtunk. Aztán felvették a ruhát gyerekek, fiatalok, alakult tánccsoport, illetve dalkör Vértessomlón – mondta. Hozzátette: alpolgármester volt, illetve a táncosok vezetőjeként, mikor 2009-ben a németek érkezésének 275. évfordulóját ünnepelték. Az akkori polgármester, Hartdégen József, 2008 júniusában felkérte, írja meg a település történetét. Óriási munka volt, és hatalmas élmény, mikor az ünnepség előestéjén 2009. május 8-án a kezében foghatta. Ebben az egyik fejezet az esküvő részletes leírása. A kiadvány mellett kiállítással, kis emlékparkkal, rengeteg rendezvénnyel készültek. Gondolkodtak, mi zárhatná le a nemzetiségi gálaműsort. Akkor jutott eszébe a lakodalmas, amelynek hatalmas sikere volt.

Tíz év múlva, 2019-ben Vértessomló négy előadással mutatkozott be Tatán a Nemzetiségi Múzeumban. Az egyik a lakodalmas volt. Ismét élvezték a szereplők, nézők egyaránt. 

- Ott kértek meg bennünket a szomódiak, hogy a Musikfesten is játsszuk el. Ott hangzott el ez a mondat: ezt a pazar előadást rögzíteni kellene.

Pfiszterer Zsuzsanna elmondta: még egyetemistaként talált egy füzetecskét, amelyben az 1900-as évek elején lejegyezték az összes vőfély mondókát. A saját menyasszonyi koszorúja van a menyasszonyon, s ez ugyan 1984-ben készült, de akkor még voltak eredeti, II. világháború előttiek, amely alapján el tudták készíttetni. A menyasszony és két koszorúslány köténye is új, de milliméterpapírra rajzolta az eredetieket, így készültek. Tíz embernek adott még viseletet, abból kettő új, de eredetiek alapján készültek, a többi csaknem száz éves. Eredetiek a kikérők, a zeneszámok a menetelésnél. A férfiaknál, nőknél ott a hűség jelképe, a rozmaring. A menyasszony koszorúja előtt van egy plusz koszorú rozmaringból. Mivel a vőlegény leveszi a templomban a kalapot, az első koszorúslány rozmaringkoszorút tart a feje fölé, mikor az eskü szövegét mondja. A pap és a kántor bort és almát kap. Az esküvői házhoz vitték az ajándékokat, a filmben is látható szentképek is száz évesek.

Valamikor bevett szokás volt a keresztbe házasodás. Ha ez egyik család fia elvette a másik lányát, megkapták az egyik családi gazdaságot. Ha volt a családokban még egy fiú meg egy lány, és ők is összeházasodtak, nekik is jutott egy teljes gazdaság. Nem aprózták el a földeket. Volt is egy mondásuk: „Ahol enyém a föld, enyém minden a pokoltól a mennyországig.”

A film itt tekinthető meg: