​ Vendel-napi búcsú volt Gesztesen -a templom védőszentjére emlékeztek

Vendel korán jelét adta a jámborságnak és a keresztény műveltség, sőt a papság iránti vonzódásának, amit atyja nem jó szemmel nézett. Épp azért, hogy elvonja a tanulástól, nyájainak őrzését bízta rá. De mint annyiszor, amikor valakit szolgai munkára kényszerítenek, hogy elvonják Istentől, Vendellel is az ellenkezője történt annak, amit atyja akart: a juhok legeltetése közben, a mezők csendjében megérlelődött szívében a remeteség, az Istenben elmerült szemlélődés utáni vágy.

Lelkiismerete parancsának eleget téve a Szentföldre zarándokolt, majd Franciaországba, utóbb Németországba ment, egyszerű életet élve imával töltötte napjait. Később pappá szentelték, s a tholei kolostor szerzeteseinek apátjaként halt meg 617-ben. Szent Vendel legendája a XVIII. században került hozzánk, néhány évtized alatt tisztelete mély gyökeret vert, s rövid időn belül magyar népi szentté változott.

Ha elkezdünk gondolkodni Szent Vendel életéről, akkor a mai evangéliumot is fel tudjuk benne fedezni, és fel tudunk három olyan momentumot is, amit a saját életünkre is tudunk alkalmazni. Odaadni önmagunkat, megbékélni önmagunkkal, elégedettnek lenni magunkkal – mondta a misén Visnyei László plébános, majd harmonikamuzsikás és dalos műsor után bőséges agapéval vendégelték meg a híveket a Faluházban.