Posztumusz vármegyei érték lett Tata szeretett, szájjal festő tehetsége, Szabó Szonja

Kulturális örökségünk Tatabánya Város Szimfonikus Zenekara, amely idén ünnepelte megalakulásának 125. évfordulóját. Elődje 1898-ban alakult, amikor néhány muzsikus összeállt a saját szórakoztatására, a létszám azonban hamarosan tovább bővült. A főleg bányászokból, iparosokból álló zenekar már esküvőkön, vállalati rendezvényeken, bálokon is muzsikált. Tatabánya Város Fúvószenekara 1974-ben alakult ujjá Magyar József és Kossela Béla vezetésével. A kezdetben ifjúsági zenekarként működő együttes adta a helyi bányász fúvószenekar utánpótlását. 

Az együttes több ízben kapta meg a Magyar Fúvószenekari Szövetségtől a “Fesztivál Fúvószenekar“ címet. A későbbiekben már csekély díjazásban is részesültek és rendszeresen próbáltak Bányász Fúvószenekar néven. 2012-ben Román Géza trombitaművész, karmester lett a vezetője, aki fiatal korától tagja volt a zenekarnak. A város támogatása tette lehetővé, hogy új néven, Tatabánya Város Szimfonikus Zenekaraként a működés új lendületet vegyen. Román Géza művészeti vezető, karmester, a város, a vármegye hírnevét öregbítendő, magas szintű művészeti, pedagógusi, emberi, közösségformáló tevékenységéért 2021-ben Tatabánya Megyei Jogú Város Ezüst Turul díját, 2022-ben Megyei Príma díjat kapott.

A Nagyigmándi Kézimunka Szakkör is csatlakozott a vármegyei értékek közé. A hímző szakkör 1982 óta működik. Nagyigmánd kulturális életének egyik meghatározó szervezete. A  tagok októbertől májusig két hetente találkoznak, hogy együtt készítsenek szebbnél szebb alkotásokat. Minden évben május 1-jén egy kiállításon mutatják be egész éves munkáikat a nagyközönségnek, amelyeket mindig egy adott tájegység köré fonnak. A vezető dr. Márkus Jánosné, aki a szakkör alapítója is egyben.

A vármegyei kincsek között kapott helyet Szabó Szonja, a tatai szájjal festő képzőművész is. Szabó Szonja 1978. február 2-án Tatán született és itt is élt 2016. október 3-án bekövetkezett haláláig. Születése óta súlyosan mozgássérült volt, amely mind a négy végtagját érintette, így minden fontos dolgot a feje mozgatásával és a szájával végzett; a festést is. Képei nagy részét akvarellel, filccel készítette, pontozásos technikával. 

Ez lett Szabó Szonja védjegye. 15 éves korától tagja volt a Szájjal és Lábbal festők Nemzetközi Szervezetének. Gyerekként több hazai és nemzetközi díjat nyert, 18 évesen pedig Kosztolányi Díjat kapott. 2013-ban Komárom-Esztergom Megyei Príma Díjban részesítették. Halála óta minden esztendőben emlékkiállítással emlékeznek meg tehetségéről, ezáltal is fenntartva csodálatos örökségét az utókor nemzedékének.

A Boccia Sport Szakosztály is immáron vármegyénk értéktárában szerepel. A tatabányai Humanitás SE Boccia Szakosztályát 2003-ban Szabó Szonja álmodta meg, majd édesanyja, Szabóné Helga és Válóczi Ferenc elnök segítségével 2004. március 4-én alapították meg, 8 játékossal, szülőkkel, segítőkkel. 2005-től már vármegyénk versenysportját képviselték az országos versenyeken. A boccia a súlyosan mozgássérültek sportja. Labdajáték, kijelölt pályával, szabályokkal, speciális labdakészlettel, amelyet a játékosok sérülésének megfelelő kategóriákba sorolással játszhatják.

A “Schwabenwein“ Komárom-Esztergom vármegyei német nemzetiségi borverseny is bekerült a kincseink közé. A 18. században az Esterházy család által betelepített németség fejlett szőlő- és borkultúrát hozott magával az Óhazából. Az elmúlt 300 évben a szorgos svábok nem csak megőrizték, de fejlesztették is a magukkal hozott tudást. A sváb borverseny célja a hagyományos sváb mezőgazdasági kultúra egy jellemző szeletének fenntartása. Reprezentálja vármegyénk egészét.

A Kulturfest - Német nemzetiségi kulturális fesztivál is szerepel az értékeink között. A Komárom-Esztergom vármegyében működő német nemzetiségi ének-, zene, és tánckarok fesztiválját 1995 óta kétévente, egy vármegyei svábok által lakott településen szervezik az adott település német nemzetiségi önkormányzatával és a KEM Német Önkormányzatok Szövetségével közösen. A fesztivál célja, hogy az egész vármegye német nemzetiségi lakosságát megszólítsa, mozgósítsa, ezzel erősítse a nemzetiségi identitást, az összetartozást. A fellépő csoportok a vármegye kulturális életének aktív résztvevő