2023.10.09. 12:52
Fejet hajtottak az Aradi vértanúk előtt Kisbéren
A kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította október 6-át, arra emlékezve, hogy 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvéd főtisztjét, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét.
Országszerte október 6-án az aradi vértanúkra emlékezünk, az állami lobogót félárbócra eresztik, a középületekre kitűzik a gyászlobogót, az iskolákban és településeinken megemlékezéseket tartanak. Mindegyikük eleve aktív vagy az osztrák Császári-Királyi Hadseregből kilépett katonatiszt volt, a szabadságharc végén a magyar honvédseregben egyikük altábornagyi, tizenegyen vezérőrnagyi és egyikük ezredesi rendfokozatot viselt.
Kisbér városa pénteken kora este tartotta megemlékezését a Wass Albert Művelődési Központ és Városi Könyvtár kamaratermében. Kele Márta, az intézmény igazgatója köszöntötte a megjelenteket, köztük Sinkovicz Zoltán polgármestert, Kemény Krisztiánt, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főtanácsosát és történész levéltárost, a képviselő-testület megjelent tagjait, a Táncsics Mihály Gimnázium diákjait, és mindazokat, akik fontosnak tartották, hogy közösen emlékezzenek a százhetvennégy évvel ezelőtt kivégzett hősökre, férfiakra, akik a legszentebb ügy mellett kötelezték el magukat. Közösen elénekelték a Himnuszt, majd Sinkovicz Zoltán emlékezett meg az eseményről. A polgármester kiemelte:
– Sokat tanulhatunk tőlük: igazi hazaszeretetből, a nemzet iránt érzett alázatból és küzdeni tudásból. A vértanúk között volt horvát, szerb, német, osztrák, örmény, magyar, mégis “egy zászló alatt egy haza fiainak“ vallották magukat. Mert magyarnak lenni vállalt sorsközösség hitért, igaz emberségért, a szabadság és európaiság eszméjéért.
A beszédet követően a Táncsics Mihály Gimnázium diákjai, a kilencedik osztályos Gyűrűsi Hanna és a tizenegyedik osztályos Sulyok Tamás, Mocsári László felkészítésében egy, a megemlékezéshez méltó dalt énekeltek. Ezt követően Kemény Krisztián emlékező előadását hallgathatták meg, akitől teljes részletességgel megismerhettük Aulich Lajos életútját és a forradalom alatti tevékenységét. Az előadás után a jelenlévők a hagyományoknak megfelelően elhelyezték virágaikat a vértanúk fotói előtt, ezzel is kifejezve tiszteletüket.
Nemzeti gyásznap
Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc bukása után az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is. A mai Magyarország területén több fontos emlékhely található. Aradon a kivégzés pontos helyén emlékoszlop áll.