2023.10.18. 06:55
Életveszélyes online kihívások: beszélni kell a kockázatokról a tatabányai szakember szerint
Könnyen tragédiával végződhet egy-egy közösségi platformon terjedő kihívás, ha viszont valaki nem csatlakozik, akkor gyávának tekinthetik és a kimaradástól való félelem is eluralkodhat rajta. Solymos Ákos, a Quadron Kibervédelmi Zrt. oktatási üzletágvezetője szerint a szülőknek megelőző és felvilágosító szándékkal kell beszélgetniük a gyermekeikkel a kihívásokról és a bennük rejlő veszélyekről.
Ki ne emlékezne az ostoba, de alapvetően ártalmatlan vizes kihívásra? Azóta újabbak is követték
Forrás: Illusztráció
Az élet egy nagy kihívás – hangzik el sokszor ez a gondolat, ami az életünk során jelentkező próbatételekre, mintsem olyan, veszélyesebbnél veszélyesebb feladatokra utal, melyeket az egészségünket is kockáztatva teljesíthetünk. Tény, hogy a mostani fiatal generációt sokszor negatívan befolyásolja a világhálón, közösségi oldalakon, platformokon velük szembejövő tartalom.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) idén felmérést végzett az online kihívásokkal kapcsolatban, melyből kiderül, hogy az Amerikai Egyesült Államoktól és Nyugat-Európától elmaradó mértékben, de itthon is terjednek a veszélyes feladatok. A 11 és 17 év közöttiek 38 százaléka találkozott már a jelenséggel, 5 százalékuk pedig részt is vett egy-egy ilyen kihívásban.
– A Facebookon is előfordulnak különböző feladatok, de azok valamelyest visszafogottabbak. Például, ha megjelölik a nevünket, akkor publikálnunk kell a kedvenc versünket, vagy mondjuk fel kell töltenünk magunkról fényképet. Az extrém challengekkel, vagyis kihívásokkal először a TikTokon találkoztam, melyek jelentős része fizikai fájdalommal, vagy akár egészségkárosodással is járhat – mondta Solymos Ákos.
Az Ice Bucket-challenge volt talán az első, amely meghódította a világot és melynek lényege az volt, hogy le kellett önteni magunkat egy vödör jeges vízzel. Ezzel a jótékonysági, figyelemfelkeltő akcióval az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) nevű, végzetes bénulással járó betegségben szenvedőket segítő ALS Association nevű szervezetet kívánták támogatni.
Felmérés is készült
Az NMHH a veszélyes online kihívások hazai megjelenési formáiról szóló kutatásában több mint 1300, 11–17 éves diákot kérdeztek meg. Az MTI szerint a felmérés rávilágított arra, hogy a megkérdezettek többsége a népszerűbb közösségi oldalak, például a Facebook, a YouTube, vagy a TikTok aktív felhasználója. Ezek közül a YouTube és a Facebook Messenger emelkedik ki. Előbbit a megkérdezettek 75 százaléka használja, az utóbbit 74 százalék, de ma már a TikTok is rendkívül felkapottnak számít, a válaszolók 60 százaléka napi szinten látogatja. A kutatásból megtudhatjuk, hogy egy átlagos napon a tíz legnépszerűbb pornográf tartalmú weboldal csaknem 620 ezer magyar figyelmét köti le, egy hét alatt pedig mintegy 1,7 millió felhasználóét. A megkérdezettek 72 százaléka hallott már valamilyen online kihívásról, a legtöbben a közösségi médiából és a barátaiktól, ismerőseiktől értesültek a feladatokról. Az összes megkérdezett 58 százaléka látott is ilyet, sőt, 38 százaléka olyat is, amely a feladatot teljesítő gyerek számára akár veszélyes is lehetett.
– Ezzel szemben az online kihívások jelentős része fizikai sérülést is okozhat, vagy például bűncselekményre veheti rá az érintetteket. Például Tatabányán is volt egy olyan eset, hogy a feladatot teljesítő személynek boltból kellett lopnia és mindezt az egyik közösségi oldalon kellett bizonyítania. A fiatal normális anyagi lehetőségekkel bíró családból származott, tehát nem rászorultság, hanem a feladat teljesítése nyomán lopott, ráadásul rendőrségi ügy lett belőle – mondta.
Több olyan összeállítás is van az interneten, mely a legveszélyesebb kihívásokat listázza. Az őrölt fahéj- és sófogyasztás ugyan ártalmatlannak hangzik, de egészségügyi problémákat is okozhat, némelyik kihívás bizonyítottan halálesetet is okozott.
– A TikTok egyszer kiadott egy négylépcsős tájékoztató anyagot, mely arra próbálja rávenni a felhasználókat, hogy a kihívás elfogadása előtt álljanak meg, gondolkodjanak, döntsenek okosan és csak azután cselekedjenek. Mérlegeljenek, biztonságos-e a feladat vagy sem, mennyire járatják le magukat a világhálón, cselekményükkel bántanak-e másokat, mennyire valós a feladvány és utána határozzák el, hogy végrehajtják, tovább küldik-e, amit kérnek tőlük, vagy megszakítják-e ezt a folyamatot – ismertette.
A kibervédelmi szakember szerint félő, hogy a kihívást elutasítókon eluralkodik az úgynevezett FOMO-érzés, vagyis a kimaradástól való félelem amiatt, mert nem csatlakoztak a bátrabb társaikhoz. Előfordulhat, hogy a döntésük nyomán gyávának nevezik meg őket, vagy bántják, kiközösítik őket.
Sajnos a szülők sok esetben csak utólag értesülnek arról, ha gyermekük teljesített, vagy elutasított egy-egy kihívást, ezért ebben a témakörben értelemszerűen a megelőzés, a prevenciós beszélgetés a leghatásosabb. Példák bemutatásával célszerű felhívni a gyermekeik figyelmét a rájuk leselkedő veszélyekre, továbbá nagyon hasznos lenne, ha az iskolai tanórákon a felvilágosítás jegyében is beszélgetnének az online kihívásokról.
Solymos Ákos megjegyezte: a szülőknek több lehetősége is van az információszerzésre. A Digitális Jólét Program keretében már korábban elkészült Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája, melynek célja, hogy megvédjék a fiatalokat az internet káros tartalmaitól és módszereitől, kockázataitól, valamint összehangolt lépésekkel a gyermekeket, a szülőket és a pedagógusokat egyaránt felkészítsék a tudatos, illetve értékteremtő internethasználatra.
Létezik továbbá egy Bűvösvölgy nevű oldal is, melyen elolvashatjuk, hogy a médiaértés-oktató központokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hozta létre és élményszerű programmal támogatják a médiaértés oktatását a 9–16 éves korosztály számára. Tanároknak szóló módszertanok és linkgyűjtemény is található a honlapon, utóbbiak révén a fiatalok tudatosabb médiahasználók lehetnek.
– Nem utolsósorban ajánlom minden szülő és pedagógus figyelmébe egyaránt a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Biztonságos internet programját (saferinternet.hu). A weboldalon keresztül az iskolák ingyenes internetbiztonsági előadást rendelhetnek egy-egy osztály, vagy akár egy közösségi rendezvény keretében az egész iskolának, gyerekeknek, szülőknek, pedagógusoknak. Használjuk ki ezt a kiváló lehetőséget! – tette hozzá lapunknak a szakember.
