A magyar város prototípusának nevezték Esztergomot

Az esztergomi önkormányzat, a megyei építész kamara és az Esztergomi Mérnök és Építész Egylet által szervezett eseményen, melynek fővédnöke Prokopp Mária művészettörténés volt, elsőként Hernádi Ádám lépett a szakmai közönség elé. Mint beszéde első részében rámutatott immár 25 éve a környezet és emberre kölcsönhatásaként működő építészetről szól évente október elején az Építészet Világnapja.

A polgármester a folytatásban rámutatott: Magyarország első városa bővelkedik a tárgyai emlékekben, kincsekben és augusztusban azt ünnepeltük, hogy Esztergom 1050 éve tölti be központi szerepét hazánk történelmében. Hernádi Ádám hozzátette, hogy a város alapítása óta a mindenkori városvezető feladata, hogy a már meglévő építészeti örökséget megóvja és tovább gazdagítsa. Vukoszávlyev Zorán egyebek mellett arról beszélt köszöntőjében, hogy „sem Fehérvár, sem Buda, sem egyéb más településünk nem előzi meg Esztergomot, az első magyar várost, melynek létrejötte a magyar urbanizáció ezeréves folyamatának első etapját jelentette és az első önálló lépést is egyúttal, amellyel a magyar város prototípusát sikerült Géza fejedelemnek megteremtenie.

A helyettes-államtitkár kiemelte: hiába vannak régebbi, római alapítású helyiségek hazánkban, hiszen azok antik romjain többnyire vagy nemigen jött létre jelentősebb település és a középkor évszázadaiban, vagy csak Esztergom után történt meg mindez. A köszöntők sorát Faragóné Godó Mária, Komárom-Esztergom Vármegyei Állami Főépítész folytatta, aki felhívta a figyelmet, hogy ez a konferencia egy középkortól napjainkig tartó időutazás, mely az új kutatások esztergomi építészeti értékeiről szóló gyűjteményhez kapcsolódik, de új témák is szerepelnek benne. Végül Markos Anikó, a megyei építész kamara elnöke szólt, aki kiemelte, hogy Philipp Frigyes városi főépítész és Besey László építőmérnök által összefogott szakmai közösség kiemelt munkát végez Esztergom építészeti örökségével is.