2023.09.20. 10:51
Erdőfürdő mutatta meg a Prímás-sziget rejtett kincseit Esztergomban
Békés ártéri terület, érintetlen környezet bújik meg az esztergomi Prímás-szigeten, melynek nem egy, nem kettő, hanem legalább száz különböző arca van. A második alkalommal megrendezett Erdő Művészete Találkozó résztvevői felfedezték a város kis zöld ékszerdobozát és a gesztenyefák árnyékában egy életre elegendő élménnyel gazdagodtak.
A „Közösen lássuk meg!” fotós tábor kiállítását is meg lehetett tekinteni a Varázserdőben
Forrás: Beküldött
Rendes Niki környezeti nevelő, erdőfürdő-vezető évek óta igyekszik felhívni az érdeklődők figyelmét a Prímás-sziget ártéri erdejének rejtett kincseire, a látogatók rendre meglepődnek azon, hogy mi mindent rejt a Palkovics-padtól kezdődő és a sziget délnyugati részéig tartó terület. Tavaly rendezte meg az első, nagyobb szabású találkozót a helyszínen, mellyel részben arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy a városba tervezett, az ártéri erdőt is érintő árvízvédelmi gátrendszer építésével jelentősen átalakulna a vízparti élettér.
Kiállnak a védett természeti értékekért
– Az erdőfürdő-vezetőkkel tagjai vagyunk a Magyar Erdőfürdő és Erdőterápia Társaságnak, kollégáimmal szeretünk közös programokat szervezni. Kiállunk a veszélyben lévő természeti értékekért, így gondoltuk, hogy a rendezvény jó lehetőséget biztosít arra is, hogy felhívjuk a figyelmet a Prímás-szigeti ártéri erdőre is – árulta el Rendes Niki.
Sokan csak a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium sporttelepe melletti lezárt sorompóig mennek és gyalog már nem fedezik fel a mögötte rejlő területet, pedig az erdőfürdő-vezető szerint onnantól kezdve tárul fel igazán a Varázserdő.
– A második találkozóra jöttek kollégák Budapestről, Gödöllőről, Győrből és Pécsről, de voltak vendégek Portugáliából és Szlovákiából is. A Dunakanyarban lévő Kisorosziból érkezett résztvevők is csodálkoztak és azt mondták, hogy szerintük a Duna összes ártéri erdeje közül ez a legszebb – jegyezte meg.
Az első napon közös örömtáncot tartottak az erdőben, az ismerkedés mellett meg lehetett tekintetni Kovács-Tóth Csilla, a Féja Géza Közösségi Házban megrendezett, „Közösen lássuk meg!” nyári fotótábor tárlatát is. Rendes Niki elmondta azt is, hogy a Duna Múzeummal a Petőfi 200-emlékév alkalmából hozták létre az úgynevezett „csendes ösvényt”, ahol természetpedagógiai elemekkel, illetve Petőfi-verssorokkal vezetve lehetett megismerni az élővilágot és a környezetet.
– Ezen felbuzdulva a többi erdőfürdő-vezetővel megfogalmaztuk a csendes ösvény, erdőterápiás ösvény tervét, melyből egy egész hálózatot lehetne létrehozni itthon és melynek első állomása éppen a Prímás-szigeti lehetne – vélekedett.
Jóga és öko-kaland
A második nap kezdetén Hajdu Loránd erdőfürdő-vezető tartott reggeli jógát, majd szó volt a nature artról, azaz a természetművészetről, melynek lényege, hogy az élőhelybe való beavatkozás nélkül apró kavicsok, botok, falevelek és egyéb tárgyak felhasználásával alkotunk.
– Azután következett az öko-kreatív kaland kicsiknek és nagyoknak, melyben a Dixit nevű játék kártyáit is felhasználva a képek és asszociációs játékok segítségével fejeztük ki a hangulatunkat. Megfigyeltük a környezetet, kerestünk izgalmas helyeket. Egy hódrágta, illetve félig elszenesedett fával szemléltettem, hogy milyen története lehet egy lábunk előtt heverő tárgynak is. Hangsúlyoztam, hogy ha figyelmesen követjük a nyomokat, akár borzvárhoz elvezető csapásra is lelhetünk.
A nap egyik legérdekesebb eseményét „Belső válaszaim – kiscsoportos önismereti séta a természet ölelésében” címmel vezette Hajdu Loránd és Pásztor Krisztina tréner, erdőfürdő-vezető. Velük a medicine walk nevű programot lehetett kipróbálni: mindenki egy-egy kérdéssel indult el egy sétára, bízva abban, hogy a természetben járva új nézőpontból merül fel bennük válasz, vagy megoldás a kérdéssel kapcsolatban.
– Gombor Mónika átmozgató tornája után Berecz Ági, a Pandora Egyesület elnöke sétáló segítő beszélgetést tartott, illetve bemutatta a Mother Nature kártyákat, Keresztury Hajnalka pedig labirintust alakított ki, mely a fákról szólt. A Tóth Eszter vezette Magból Fa nevű workshopban egy olasz módszertan alapján egy 20 négyzetméteres papírra mozgással egybekötve, közösen alkottak a résztvevők – mesélte.
Erdőfürdő szigettörténettel
A találkozó zárónapján Rendes Niki növényi intelligencia erdőfürdő sétáját Hajdu Loránd jógagyakorlataival egybekötve tartotta meg, majd Fehér Györgyi, a Duna Múzeum munkatársa és Dávid Balázs esztergomi gátőr szigettörténeti sétára invitálta a résztvevőket, akik a látogatók által lezárt vízmű területére és az Angyal-hídhoz is eljuthattak. A programsorozatot lényegében Pásztor Krisztina A vízcseppben ott van a tenger című, a vízzel való kapcsolódásunk, kapcsolatunk megtapasztalását lehetővé tévő foglalkozása zárta, mely a többihez hasonlóan kellő élménnyel szolgált.
– Bízom benne, hogy a következő években is megrendezhetjük a találkozót. Küldetésemnek tekintem, hogy minél több ember megismerje a Prímás-sziget ártéri erdejének szépségét és hogy ráébresszem az embereket arra, hogy öt perc alatt is eljuthatunk a természetbe. Nem kell heteket, hónapokat várni arra, hogy egy nagyot kiránduljunk, hiszen Esztergomon belül is van egy figyelemre méltó kis zöldterület – mondta.
A helyszín
Rendes Niki elmondta, hogy a programot egyszer egy kisebb dunai árhullám miatt kellett elhalasztani és bár az új időpontban is magasabb volt a vízszint a megszokottnál, ennek ellenére is remek volt a hangulat. A vendégek érkezése előtt segítőivel kidekorálták a területet. A Szent Erzsébet hídtól a gesztenyefasor mentén lévő ösvényhez, illetve a Palkovics-pad felőli oldalhoz is kihelyeztek tájékoztató papírokat, de kedves üzeneteket is.
Természettel kapcsolatos versrészletek, a szabadban fellelhető anyagokból, levelekből, tobozokból készült alkotások is szegélyezték az utakat, sokakat a bevezető út kedves érzéssel töltött el, mígnem beléptek az erdő kapuján.
Dunai László régi esztergomi fényképei közül mintegy negyven, a Kis-Dunához és a Prímás-szigethez kötődő felvételekből összeállított kiállítást is berendeztek. Egy fiatalember az egyik fotón felfedezte a nagymamáját, majd elmondta, hogy halászok voltak a felmenői és hogy ő is ezer szállal kötődik a folyóhoz, melynek partjára naponta lejár, e szigeti erdőben sétál kutyájával.