Tíz év után visszatértek a neszmélyi árvíz hősei: együtt vezették és tervezték meg a védekezést

Tíz évvel ezelőtt hatalmas árral vonult le a Duna. Komárom-Esztergom vármegyében Dunaalmáson kezdték meg legelőször az árvíz elleni védekezést. Százezres nagyságrendben húztak homokzsákokból falat az áradás útjába. Ahogyan akkor a Kemma.hu is beszámolt róla: Neszmélyen legalább háromszázan dolgoztak a gátakon egyszerre. A 10-es utat teljesen lezárták, nem volt kijárat a településről. 

Harsányi Gábort, Tóth Tamást és Tasi Anettet Szolnokról, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól rendelték ki a Komárom-Esztergom vármegyei településre, hogy segítse a helyieket a védekezésben. Az ott töltött napok nemcsak fizikailag, de lelkileg is megterhelték a társaságot, mégis jó szívvel emlékeznek vissza a tíz évvel ezelőtti eseményekre. 

Gábor és Tamás azóta is a vízügynél dolgoznak, a Kemma.hu-nak meséltek tíz évvel ezelőtti emlékeikről. Elmondták, hogy árvízvédekezésnél az ország bármely területére küldhetik őket. Akkor a győriek kérték a segítségüket. 

- Több ütemben vezényelték át az embereket. Először egy százötven fős csapat ment el a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól. A veszély fokozódásával pedig egyre nagyobb létszámban lettek áthelyezve a csoportok Győr és térségébe. Hármunkat műszaki irányítóként vezényeltek ki az árvízi munkák megszervezésére és koordinálására - mesélt a kezdetekről Harsányi Gábor. 

A katasztrófahelyzet alatt pedig még egy mély barátságot is kötöttek: az árvíz egyik legsúlyosabb helyszínén, a Vizimolnár utcában lakó Soltész Babettel és férjével a mai napig rendszeresen tartják a kapcsolatot. A kerek évforduló alkalmából pedig visszalátogattak hozzájuk feleleveníteni a megszépült emlékeket, és végig járni az árvízi védekezés legfontosabb helyszíneit. 

- A neszmélyi árvíz egyik ikonikus helyszíne volt a védekezés során a Vizimolnár utca, ahol nagyon sokat dolgoztunk együtt a lakókkal, így Babettékkel is. És ez az intenzív tíz nap, amit ott töltöttünk velük egy szoros barátsággá szövődött,, azóta is tartjuk a kapcsolatot - magyarázta Tamás, aki szerint azért is volt embert próbáló a 2013-as helyzet, mert az önkormányzatok ekkora árvízzel eddig még nem találkoztak. 

- Nem volt egyszerű Dunaalmás és Neszmély védekezése. Összesen tizenegy olyan áteresz, illetve átjáró van a vasúti töltés alatt, ami főér vonal, amit teljesen el kellett zárni. Ezen kívül pedig a Vizimolnár utcában egy olyan hatszáz méter hosszú nyúlgáttal kellett pótolni egy jó másfél méteres magasságot - magyarázta Tamás, aki vezetőként irányította a védekezésben résztvevő csapatokat. Hozzátette: a védekezést nehezítette, hogy egy idegen terepen kellett megállítaniuk az árt. Az egész csapat, az önkéntesekkel, helyiekkel együtt alig 2 órákat aludtak naponta.