Nagy tervei vannak még Tatával a tisztikereszttel kitüntetett néprajzkutatónak

Szülővárosaként tekint Tatára Dr. Kemecsi Lajos a neves néprajzkutató, aki nemrég vehette át a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét. A Kemma.hu-nak elmondta, hogy igazából csak technikai okokból született Budapesten, de a családja is Tatán élt előtte és ő is ott nőtt fel. Tatán járt általános iskolába és gimnáziumba, utóbbiban tanított is 10 évet. De Tatához köti az első munkahelye is és az első igazán aktív múzeumi évtizede is. De azok a kutatások is mind vizek városához kapcsolódnak, amikre a későbbi szakmai munkája épült. Ilyen legújabb könyve, a Hétköznapok Hagyatéka - Tatai néprajzi tanulmányok alcímű kötet az ELTE BTK Néprajzi Intézete és a Néprajzi Múzeum együttműködésében jelent meg.

A Kemma.hu is beszámolt korábban arról, hogy szülővárosában is elismerték már Kemecsi munkásságát. Most arról is beszélt, hogy számára mit jelentett a tavaly kapott tatai elismerés. 
− Nem lehet egy kalap alá venni a két kitüntetést. Nyilván fantasztikus elismerés, amikor egy állami kitüntetést kap az ember. Nekem volt erre korábban is alkalmam, a lovagkeresztet kaptam meg hat évvel ezelőtt. Ez egy nagyon jó és pozitív elismerés, mert rajtam keresztül elismerik azt az intézményt is, aminek a felelőse vagyok. De megmondom, hogy számomra egészen más kategóriát jelentett és hatalmas meglepetést, amikor szülővárosomban, Tatán ismerték el a működésemet − magyarázta a néprajzkutató, aki tudta, hogy kap valamilyen tatai díjat, de hogy az a város legnagyobb elismerése, a Zsigmond Király díj, arra nem is számított.

− Akik ismernek, azok nehezen hiszik el nekem, hogy alig bírtam utána megszólalni − mosolygott az író, ezzel arra utalva, hogy ismerősei körében híres arról, hogy szinte bármiről, és bármilyen témában akár órákat is tud mesélni. Bár szerényen megjegyezte, hogy ez részben a vele született nagyon jó kommunikációs képességének köszönhető. 

Elárulta azt is, hogy nagyon sokan inspirálták gyerekként. Kiemelte édesanyját, és a családját, akik mindig mögötte álltak és támogatták törekvéseit. 

− Osztályfőnököm, Körmendi Gézáné, Iza néni volt, aki felismerte már az általános iskolában is, hogy az átlagosnál jobban érdeklődőm a történelem iránt. Ő segített kapcsolatot kialakítani a neves tatai helytörténésszel, Körmendi Gézával, akitől évtizedekig nagyon sokat tanultam, bár engem közvetlenül nem tanított. Igazából a pályaválasztásomtól kezdve ő formált. De az egyetemen is világszínvonalat képviselő anáraim voltak. És azóta is vannak olyan egykori tanáraim, akik akadémikussá váltak, a legnagyobb színvonalon művelik a tudományt. És a velük való, most már azt mondom, hogy közös munka is nagyon inspiráló volt. De lehetőségem volt több külföldi tanulmányutat is tenni és megismerni más kutatók szakmai munkásságát − emelte ki a fontosabb személyeket az életéből.

Dr. Kemecsi Lajos egyébként magát kíváncsi embernek tartja, szerinte emiatt lett néprajzkutató. 
− Kíváncsi vagyok az emberekre, szeretek velük beszélgetni, figyelek rájuk. Ez hiányzik kicsit a mai világunkból, ez a figyelem. Pedig ennek a figyelemnek köszönhetően könnyebben tudjuk magunkat megértetni és elfogadtatni a környezetünkkel. Megtérülne, ha figyelnénk egymásra. Ezt tapasztaltam a néprajzi gyűjtéseimnél is. Azok az információk, ami felett el lehetne siklani, egy-egy fogalom, ami mondjuk le sem íródott, ezek a mögöttes tartalmak nagyon fontosak, amik mind elvesznének, ha nem figyelünk − hangsúlyozta. Mint hozzátette, nagyon sajnálja, hogy egyre kevesebb fiatalt érdekel a néprajz, aminek a határai ma már nagyon kiszélesedtek és sokszor egy-egy adott témára összpontosítanak. Ilyen lehet akár a néptánc, a népviselet, vagy a kulturális örökségek, amik szintén számos kutatási területet nyújtanak. Ő maga egyébként azoknak a fiataloknak ajánlja a néprajz szakot, akik nagyon kíváncsiak és sokat szeretnek olvasni. 

− Még mindig a legtöbb ismeretet az olvasással lehet megszerezni. De ezek a korszerű eszközök, mint a mobiltelefonok is segítik a néprajzkutatókat. És meg kell említeni, hogy ezeknek is van már néprajza. Ahogyan az sms-eket is kutatták már 15 éve is tanulmányok, úgy most a messenger üzeneteket is, vagy a youtube videókat. De a mémekre is reagál az antropológia és a néprajztudomány. És egyáltalán nem baj, ha ezeknek az eredetére kíváncsiak az emberek − magyarázta a kutató. 

Dr. Kemecsi Lajos természetesen a következő, Tatával kapcsolatos terveiről is mesélt a Kemma.hu-nak. 
− Mindegyik témát lehet tovább folytatni, tovább követni. A hagyatéki leltárban több, mint ezer oldalas forrásából nagyon sok féle elemzést lehet csinálni. Például a közlekedési kultúra változásáról, hogy mit jelentett az, hogy Kocs község itt volt a közelben és mennyire fontos kereskedelmi és hadiút mentén feküdt Tata − sorolta a lehetőségeket a néprajzkutató, aki elárulta, hogy még melenget néhány olyan témát, amikhez szeretne majd visszatérni és amik kapcsolódnak Tatához.