Mérő Lászlón a kacsa kifogott, de a mesterséges intelligencia számítógép nélkül se

– Első kérdésként azt írtam fel magamnak: Mérő László fekete pólóban és kék farmeringben lesz, miért van ez így? – érdeklődött Bödők Gergely elsőként a szinte ikonikussá vált ruházatról. 
– Így érzem magam jól – jött a válasz. – A rendszerváltás idején mindenki felvette a makkos cipőt, meg az öltönyt, pár hónapig akkor én is abban jártam. De hamar rájöttem, semmivel sem vesznek komolyabban így, ha fekete pólóban és kék farmeringben megyek, az pont ugyanolyan. Nem érzem magam rosszul öltönyben sem, de valahogy ezzel fejezem ki, mi vagyok, mit szeretnék mondani, vagy csinálni. 

Később arról beszélt, nem volt benne kellő elhivatottság, hogy matematikus legyen, általános iskolában nem is volt nagyon jó számtanból. Volt egy tanáruk, akit nem nagyon szeretett, egy enyhén szadisztikus nő, aki fizikaórán a nehezebb fejű gyerekeknek azzal demonstrálta, mi az összefüggés a nyomás felülete és ereje között, hogy először a cipőjével, majd a tűsarkával taposott a lábukra. Aztán nyolcadikban jött új matematikatanáruk, aki versenyezni küldte, egy országos megmérettetésen negyedik lett. Így vették fel a gimnáziumba is, annak ellenére, hogy az általános iskolai igazgatója nem javasolta őt középiskolai tanulmányokra. 

– Röviden hülyének neveztem őt valamikor, és ezt nehezményezte – idézte fel Mérő. – Máig is fenntartom ezt a véleményem egyébiránt. 
A gimnáziumban Herczeg János tanította matematikából, ebben az időszakban vett részt a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián, ahol bronz­érmes lett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen saját bevallása szerint zavarta, hogy Lovász László, Abel-díjas matematikus annyival tehetségesebb nála. 

– Ma már ezt másképp látom – mondta. – Lovász László egy hónap alatt meg tudta volna csinálni a matematikai életművemet. De ha megcsinálja, akkor elpazarolt volna egy hónapot az életéből, mert olyasmivel foglalkozott, amit egy bronzérmes is meg tud csinálni. 

Mérő László úgy érzi, bár matematika szakon végzett, matematikus igazából egy percig sem volt. Egy műszaki kutatóintézetben a mesterséges intelligenciával kezdett foglalkozni, amely a hetvenes években egészen új dolog volt, eleinte számítógépük sem volt hozzá. Sokat gondolkozott mostanában azon, miután napi téma lett a mesterséges intelligencia, hogy mi az az új tudás, amit most tudnak, de akkor nem. 

Úgy vélekedett, az algoritmusokban, módszerekben gyakorlatilag nincs újdonság, a hetvenes években azonban azt nem lehetett tudni, hogy működik egy algoritmus egy tízmilliószor gyorsabb gépen. Mivel már a gyorsaság is adott, a mesterséges intelligencia pedig sakkban és góban is meg tudja verni az aktuális világbajnokot. Hozzátette, minden akkori algoritmusuk megállja a helyét, de minden területen más algoritmus működik jól. 

Ezt követően döntött úgy, hogy pár évet eltölt a pszichológia tanszéken, mint fogalmazott, megtanulja, hogy működik a kis gömbölyű komputer a két fülünk között, aztán visszamegy mesterséges intelligenciát fejleszteni. 

A pszichológia tanszéken Mérő László foglalkozott hipnóziskutatással is. Arról beszélt, korábban azt hitték, a hipnózis alvásszerű állapot, amit a neve is mutat, hiszen Hüpnosz a görög mitológiában az álom istene. Bányai Éva, a nemzetközi hipnóziskutatás nagy alakja azonban bebizonyította, nem szükséges nyugalmi állapot a hipnózis létrejöttéhez. Mérőt nem önmagában a hipnózis érdekelte, hanem azok a bizonyos gondolkozási formák, amelyek a hipnózis során tettenérhetőek. 

Mérő arról is beszélt, őt sosem sikerült hipnotizálni hivatalos keretek között, de visszagondolva úgy érzi, egy alkalommal mégis volt hipnózisban. Szerepelt Vágó István Mindent vagy semmit című műsorában, ahol tematikus kérdések és villámkérdések váltották egymást. A villámkérdések előtt sokszor már akkor lenyomta a gombot, hogy a kérdést végig hallotta volna. 

– Volt egy kínos szituáció, amikor azt kérdezték, hogy hívják a kacsa nőstényét, de én túl városi gyerek vagyok, Pesten születtem, ott is nőttem fel – mesélte nevetve Mérő. – Két-három másodperc után bemondtam, hogy liba. Ez annyira tetszett az egyik játékostársamnak, aki egy falusi lány volt, hogy másnap beállított hozzám egy szilvapálinkával, mondván, nem lehetek ennyire városi... 

A játék során sokkal jobban mentek neki a villámkérdések, mint a tematikusak, ellenfelét mindig előbbieknél sikerült behoznia. Később arra jött rá, a villámkérdéseknél extázisba tudott kerülni, átadta Vágónak a kontrollt, és nem érdekelte, jó-e a válasz, amit ad, vagy nem. 

A játékban egyébként egy Volkswagen Golfot nyert, amelyet másfél év után elloptak. 
– Kötöttem rá biztosítást, így igazából csak egy évet loptak el – mondta Mérő László. – A biztosítótól ugyanis annyi pénzt kaptam, hogy tudtam venni rajta egy két és fél éves Volkswagen Golfot.