A nyelvvizsgakövetelmény eltörlésének két oldala van a tatabányai nyelvtanár szerint

Ahogy arról beszámoltunk, a felsőoktatási képzésekre jelentkezőknek az elkövetkezendő időszakban több fontos változásra is figyelniük kell. Jövőre már nem lesz kötelező a nyelvvizsga a diploma megszerzéséhez, de az Edutuson például már most is az nyelvvizsga nélküli bizonyítványokat, de a következő évek követelményeit is meghatározták: nyelvtudást elvárnak majd a hallgatóktól, és erről belső intézményi vizsgán kell majd számot adniuk.

 A változásokkal kapcsolatban kérdeztünk egy tatabányai nyelvoktatót. Kiss Adél Eleonóra francia nyelvtanár szerint a diákoknak így majd kevesebb energiájukba kerül a diploma megszerzése. Hozzátette: akkoriban, amikor a diplomaszerzés követelményeként előírták a nyelvvizsgát, könnyebb volt főiskolát, egyetemet alapítani, s valószínűleg a színvonal biztosítása volt a cél a döntéssel. A másik oka az lehetett, hogy a világban is közismert volt, hogy a magyarok nyelvtudása igen alacsony. A szakember elmondta azt is, hogy ennek hátterében anyanyelvünk különleges logikája állhat. Valahogy könnyebben gondolkodunk halmazokban, részhalmazokban annak következtében, hogy a magyar agglutinál, tehát szótőhöz ragasztott toldalékkal jelzi a valóság elemeinek egymáshoz való viszonyát (például igéken időt, módot, számot, személyt), szemben a flektáló vagy izoláló nyelvekkel. 
− Azzal, hogy ezt a követelményt eltörölték, csökkenhet a felsőoktatás színvonala – osztotta meg velünk félelmeit.

A középiskolában a nyelvoktató azt tapasztalta, hogy a gimnazistáknak az óraszáma is heti harminc fölött van a 10., és 11. osztályokban, Ha valaki az emelt szintű tárgya(i) mellett becsülettel fel akar készülni a másnapi óráira, néha indokolatlanul sok időt igényel a felkészülés. Éppen ezért olyan szempontból üdvözli ezt a megoldást, hogy egy időrabló tényezővel kevesebb lett. A kérdés viszont az, hogy ez a színvonalcsökkenés mit fog eredményezni. S egy olyan helyzetben, amikor az a tapasztalat, hogy sokszor anyanyelvén sem ért egy középiskolás, hiszen gondja van a szövegértéssel.

Ezért lenne hihetetlenül fontos szerinte, hogy az alsóbb osztályokból csak akkor léphessen tovább a kisgyermek, ha az alapkészségeket sikerült elsajátítania. A pedagógus kiemelte: biztos olvasási készség megléte nélkül valójában még 10-11 év bukdácsolásra kényszeríti a rendszer azokat a diákokat, akik tán egyetlen év ráfordítással képesek lennének szövegeket értelmezni. Márpedig matematikai és egyéb feladatok megoldásához, történelmi források értelmezéséhez is ez lenne az út. Az idegen nyelvek tanulásáról nem is beszélve. Ha ugyanis a diák megérti, hogy milyen logikán alapul a magyar nyelv, akkor nyert ügye van a nyelvtanárnak is.

− Olyan szempontból üdvözlöm a nyelvvizsga követelményének, illetve az emelt szintű képzettség igényének eltörlését a felsőfokú intézménybe kerüléskor, hogy a középiskolásról mindenképpen terhet vesz le. A továbbiakban azonban megtartanám a főiskolák, egyetemek egyedi elbírálásának lehetőségét. Miért ne tehetné meg a felsőfokú intézmény azt, hogy ilyen alapon szelektál? Az is a diplomák minőségének helyreállítását célozná – hangsúlyozta a nyelvtanár.