78 évvel ezelőtt történt szörnyűségekről emlékeztek meg Várgesztesen (fotók)

Gyásznapként emlékeznek a gesztesiek az 1945. január 6-án történtekre, amikor a településen élők közül minden 15 és 55 év közötti férfit összegyűjtöttek és elhurcoltak a faluból. A rendezvényen Rising Károlyné polgármester idézte fel a hetvennyolc évvel ezelőtti gyásznap eseményeit, amely minden gesztesi családot érintett: német származásuk miatt „málankíj robotra”, kényszermunkára kényszerítettek civil férfiakat.

Három napi élelemmel és szerszámokkal felszerelve kellett szovjet utasításra és az elöljáróság felhívására jelentkezniük. Akkor még nem sejtették, hogy gyaloglás, majd állati körülmények közti bevagonírozás, megaláztatás, súlyos betegségek és kényszermunka vár rájuk. A kifosztott faluban asszonyok, gyermekek és betegek maradtak csak. 

Az elhurcoltak egy része sosem tét haza. Sokan a szegedi börtönben, mások útközben betegségben, s néhányan hazatérve a legyengült állapotuk miatt haltak meg. Akik életben maradtak, nem beszéltek a történtekről. 

-Bevallom, mindig megborzongok, amikor elmegyek az emlékmű előtt – tette hozzá a polgármester. - A nevek nagyapákat, apákat, fiúkat, testvéreket takarnak, akik áldozatai egy elfogadhatatlan diktatúrának, egy esztelen háborúnak és politikai túlkapásnak, igazságtalan ítélkezésnek. Bűnük a német származásuk volt. A szomszédunkban jelenleg is zajló háború kapcsán kiemelte: a főhajtás mellett a megemlékezés célja, hogy tiltakozzanak a kegyetlenkedések és a háború ellen.

Pillmann József hozzátette: az elhurcoltak ezen a napon, január 15-én Cecén voltak. Néhány napig pihentek, majd Bajáig kellett tovább gyalogolniuk, ahol bevagonírozták őket, s embertelen körülmények között utaztak Temesvárig, ahol egy rettenetes gyűjtőtáborba kerültek. Onnan néhányukat a szegedi börtönbe vitték. A hatvanhat elhurcolt férfiból huszonhatan vesztették életüket a rettenetes bánásmód, betegség és éhség miatt. 

-Az elhurcolás igazságtalanságát nem szabad elfelejtenünk. A koszorú nemzeti színű szalagja is szimbolizálja: Mi, svábok mindig jó magyarok voltunk, ahogy az a német ajkú lakosságról készült film címe is szimbolizálja  – hangsúlyozta Pillmann József.