2022.10.13. 07:01
Nézd meg, hogyan és kik éltek a lakhelyeden 194 éve!
A Magyar Nemzeti Levéltár a közelmúltban elérhetővé tette új adatbázisát, mely – igazodva a mostanság zajló népszámláláshoz – az 1828-as országos öszszeírásról szól, természetesen Komárom-Esztergom megyei adatokkal (akkor még Komárom és Esztergom vármegye).
Forrás: Shutterstock
Az 1828. évi országos összeírás teljes, 12 ezer 688 település adatait tartalmazó, indexelt képanyaga a Valenciai Műszaki Egyetem által fejlesztett algoritmus és mintegy 70 önkéntes munkájának eredményeként jött létre. Ez az összeírás az eddigi legnagyobb, kézírás-felismeréssel feldolgozott gyűjtemény Magyarországon – közölte a Nemzeti Levéltár.
Közleményük szerint az új adatbázis átadásán Mikó Zsuzsanna, az intézmény általános főigazgató-helyettese kiemelte: számos jó nemzetközi gyakorlatot követve az MNL is nyitott a civilek bevonására adatbázisainak fejlesztésében.
A főigazgató-helyettes reményét fejezte ki annak kapcsán, hogy az önkéntesek által feldolgozott iratanyag és adatbázisok száma egyre gyarapodni fog, és megköszönte az önkénteseket adó Magyar Családtörténet-kutató Egyesület segítségét a közösségi összefogással végzett munkában.
A közlemény kiemeli az önkéntesek európai szinten egyedülálló aktivitását, a meghirdetett programra ugyanis két nap alatt annyian jelentkeztek, hogy le kellett állítani a toborzást.
Forrás: Beküldött
Az 1828. évi országos összeírás 196 ezer 724 oldalból áll, és tartalmazza a 19. század első feléből valamennyi adófizetési kötelezettség alá eső háztartás tulajdonosának, családfőjének az adatait. Az egyedülálló történeti forrásban 2 millió 845 ezer 595 személynév szerepel a történeti Magyarország, Horvátország és Szlavónia teljes területéről.
A kérdések egyebek mellett a következőkre vonatkoztak: az adózó neve, mindkét nemű 16–60 év közötti családtagjainak száma, ezek közül: honoráciorok, polgárok, jobbágyok, zsellérek, ház nélküli zsellérek; testvérek, fiúk, leányok, szolgák, szolgálók; kézművesek, kereskedők, tőzsérek, az adózó házainak száma, a fizetett adó rajnai forintban és krajcárban.
A most közzétett irategyüttes egyébként elsősorban családtörténet-kutatási szempontból kivételesen értékes forrás, illeszkedve a már régóta elérhető korábbi, 1715-ös és az 1720-as összeírások sorába.
A minap közzétett adatbázisban a kereshető személynevek mellett a vagyoni, valamint a társadalmi helyzetre vonatkozó adatok digitalizált képei is elérhetők a kutatók számára, szem előtt tartva azt is, hogy az összeírás a korszak magyar társadalom- és gazdaságtörténete szempontjából pótolhatatlan forrásértékkel bír – közölte a Nemzeti Levéltár.
Megannyi adat ismerhető meg - Az 1827. évi VII. törvénycikk elrendelte az adórendszer átszervezésének előkészítésére az ország adózó lakosságának összeírását. Az összeírás Erdély kivételével az egész országra kiterjedt, beleszámítva a Magyar Királyság részét képező Horvátországot, Szlavóniát és a Tengermelléket is. Az adattárban Komárom vármegyéről nem kevesebb, mint 1673, Esztergom vármegyéről pedig 1249 dokumentumot tettek elérhetővé a levéltár szakemberei. Esztergom vármegyéből fellelhető például Bajna, Bajót (akkor még Bajóth-ként emlegették a települést), Csolnok, „Dágh”, „Dorogh”, „Kesztölcz” is. Komárom vármegyében „Áts”, Bábolna, Dad, Kömlőd, Környe és még számos más település adatai tárulnak fel előttünk. Az egyes vármegyék, városok és közigazgatási kerületek részletes felvételi lapjai előtt az adott közigazgatási egység adatainak összegzését találjuk.
