Harmónia

2022.09.12. 07:00

A foci és a horgászat szerelmese a Pilismarótért Emlékéremmel kitüntetett pedagógus

„Ha kapsz, akkor adnod is kell” – vallja Osvald Zsolt, aki a szemléletformálás révén a Duna és a természet iránti alázatra, tiszteletre kívánja felhívni a figyelmet. A Pilismarótért Emlékéremmel kitüntetett pedagógussal a futball és a horgászat terén elért sikerekről és a közösségépítésről is beszélgettünk.

Walczer Patrik

Osvald Zsolt mindig összeszedi a szemetet a Dunánál, kutyája, Csikasz is vele szokott tartani

Forrás: 24 Óra

Fotó: Walczer Patrik

Édesapám, Osvald Béla kultikus edző volt. Sok száz embert kinevelt itt az esztergomi MIM Vasasban, az ő nevében fűződik az egyetlen NB-s bajnoki cím, melyet a csapat az 1973-1974-es szezonban szerzett. Ő az általános iskola elvégzése után került Tatáról Esztergomba, én pedig esztergomiként a nyolcadik osztály után Tatára jártam középiskolába. Tanulmányaim alatt a helyi sportklubnak is tagja voltam – idézte fel Osvald Zsolt, aki összesen tíz évig volt távol Esztergomtól.

Az érettségi után elkerült a Szarvasi Főiskolára, ahol agronómus lett, eközben az NB II.-es Szarvas és a Békés megyei első osztályban vitézkedő kondorosi csapatban is futballozott. Felsőoktatási tanulmányaival párhuzamosan a szarvasi Halászati Kutatóintézetben haltenyésztési ismereteket is szerzett. Kiskőrösön töltötte sorkatonai szolgálatát és ott ismerkedett meg a tanári pályával is: egy őrnagy felfigyelt rá, akinek köszönhetően az alapkiképzés után taníthatott a laktanyában működő iskolában.

– Úgy megtetszett, hogy azt mondtam, hogy ha leszerelek, akkor tanár akarok lenni – mondta, majd hozzátette, hogy édesapja ajánlotta neki a pilismaróti iskolát, ahol 1985. augusztus elsejével kezdett el tanítani.

Osvald Zsolt és a híres halfelismerő versenye
Osvald Zsolt és a híres halfelismerő versenye
Fotós: Walczer Patrik / Forrás: 24 Óra

Osvald Zsoltnak a pedagógusi pálya mellett a sport továbbra is fontos volt, ezért csatlakozott a pilismaróti futballcsapathoz is, melynek akkor édesapja volt az edzője, ő pedig 1985 augusztusától a serdülőket vezette. Később abbahagyta az aktív labdarúgást, ezzel párhuzamosan egyre több feladatot vállalt a klubnál.

Osztályfőnök: Bicskei Bertalan

Megesett, hogy az általa irányított pilismaróti serdülő csapat bajnoki címért vívott küzdelmet az esztergomi serdülő gárdával, melyet akkor immár édesapja vezetett. Az Esztergomnak már a döntetlen is elég lett volna az aranyéremhez, míg a Pilismarótnak mindenképpen győznie kellett. Félidőben a Pilismarót vezetett 2:0-ra, ám a találkozó 2:2-es eredménnyel zárult, így az Esztergom lett a bajnok.

Persze a későbbiekben is szép sikereket ért el csapataival, emellett új pozícióval is megbízták. 1996. október 23-án adták át a Nyírő Csaba Sportcsarnokot, melyet kilenc éven keresztül szintén ő vezetett.

2005-ig húsz tanéven át tanítottam Pilismaróton, mígnem Sóron Tibor barátom átcsábított Esztergomba. Tizennégy évig az esztergomi Pézsa Tibor Sportcsarnokban szerveztem a rendezvényeket 

– idézte fel.

Elhivatottságát jól jelzi, hogy esztergomi évei alatt a helyi feladatokkal párhuzamosan Táton is edzősködött. 2015-ben Pergel István, Pilismarót akkori polgármestere visszacsábította őt a pilismaróti focicsapathoz, egy évvel később ismét ő lett a vezetője a pilismaróti csarnoknak is. A klubtól és a csarnok éléről idén búcsúzott el, utolsó szezonját egy bronzéremmel koronázta meg.

Harminchét évig folyamatosan edző voltam, egyszer sem hagytam ki még fél idényt sem és ezalatt az idő alatt mindig egyszerre legalább két csapatot vezettem. Összesen huszonhét évet töltöttem el játékosként és edzőként Pilismaróton

 – tette hozzá.

Osvald Zsolt elmesélte, hogy az elmúlt évtizedek alatt az állami rendszerben megszerezte az edzői és segédedzői képesítéseket, illetve az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) C, D, B és A-licenszeivel is rendelkezik.

Huszonketten végeztük el az A-licenszes képzést, közülük tizenöten korábbi NB I-es futballisták voltak. Az osztályfőnökünk Bicskei Bertalan korábbi szövetségi kapitány volt 

– mesélte.

Évtizedek óta vezet szakkört

A labdarúgás mellett Osvald Zsolt másik szerelme a horgászat. Sokáig versenyszerűen űzte a sportágat az Esztergomi Vasas Horgász Egyesület tagjaként. Harminckét éve minden hétfőn ingyenes szakkört tart, van olyan tanítványa, akinek már az édesapja is hozzá járt.

Az elmúlt évek alatt számtalan horgászversenyen és rendezvényen segédkezett önkéntesként, 2019-ben pedig ő lett a Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetségének (KEMHESZ) ügyvezető igazgatója. Azóta a szervezet keretein belül fogja össze a fiatalokat és szervezi a különböző horgász, illetve környezetvédelmi programokat, még vizsgára felkészítő videós anyagot is készített.

Idén januárban immár tizenegyedik alkalommal rendezték meg a Gödöllői Halászati-Horgászati Szakember Találkozót, amelyen „Komárom-Esztergom Megyei Horgászat a fenntarthatóság jegyében” címmel tartott előadást.

Nemcsak a konferencián, hanem a horgászvizsgák előtt a fiataloknak is szoktam beszélni arról a szemléletről, amit képviselek. Úgy gondolom, hogy nem szabad tönkretennünk a Dunát, nem lehet egyszerűen kihasználni a folyót. Ha megajándékoz bennünket egy-egy szép fogással, akkor nekünk is kedveskednünk kell neki, tennünk kell érte valamit 

– magyarázta.

Névjegy - Osvald Zsolt 1962. augusztus 16-án született Esztergomban. Elmondása szerint egy napot sem lakott Pilismaróton, mégis részben pilismarótinak érzi magát, hiszen hosszú időn keresztül dolgozott ott tanárként, edzőként, illetve a sportcsarnok igazgatójaként, a helyiek pedig befogadták őt. Az idei falunapi rendezvényen Hunyadi Balázs polgármestertől Pilismarótért Emlékérmet vehetett át, mellyel elismerték a településen végzett több évtizedes eredményes munkáját. Feleségét a pilismaróti iskolában ismerte meg, a szintén tanárként dolgozó Lik Ritával 1986. augusztus 2-án házasodtak össze. Három lányuk született, Rita, Adrienn és Zsanett is követte a szülői példát és mindannyian pedagógusok lettek. Osvald Zsolt idén nyáron köszönt el a pilismaróti sportklubtól és az edzősködéstől, a jövőben csak a KEMHESZ ügyvezető igazgatói pozícióját látja el és szeretne családjával több időt tölteni. Osvald Zsoltnak öt unokája van, akiket szintén a sport és a természet szeretetére kíván nevelni.

Idén tavasszal a KEMHESZ szervezésében, középiskolások bevonásával szedték össze a szemetet a Duna mentén, az akciónak országos híre lett. Felmerült ötletként, hogy a jövőben a Víz világnapján a Duna menti hét megyei horgászszövetség közös kezdeményezést valósítson meg, melynek az lenne a célja, hogy egy időben Mosonmagyaróvártól Mohácsig tisztítanák meg a folyópartot. Bízik benne, hogy a terv valósággá válhat.

A természet védelme

1992-től tíz éven át működött egy mezőgazdasági szakiskola Pilismaróton, amelyet Osvald Zsolt vezetett. A diákoknak ő tanította az elméletet, a gyakorlati órákat a helyi termelőszövetkezeti majorban, lovardában, kertészetben és egyéb helyszíneken tartották. Az intézmény fennállása alatt több mint kétszáz diák szerzett mezőgazdasági munkás, illetve lóápoló OKJ-végzettséget, több egykori diákjával azóta is tartja a kapcsolatot. Érdekesség, hogy évekkel ezelőtt a családjával vásárolt egy tanyát és belekóstoltak az állattenyésztésbe. Sertéseket is neveltek, kecskesajtot is gyártottak, örömmel emlékszik vissza azokra az esztendőkre.

A természetvédelmet és szemléletformálást már a nyolcvanas években elkezdte. Megyeszerte ismerték az 1985-ben általa alapított pilismaróti Herman Ottó Szakkört. Több korábbi tanítványa is szép karriert futott be, akik egyenként sokat köszönhetnek neki, hiszen általa szerették meg a természetet.

Egyre népszerűbb az „Érted tettem Duna” nevű Facebook csoportja, ahol azokat fogja össze, akik nemcsak horgászni, vagy sétálni szeretnek a folyóparton, hanem a példamutatás jegyében tesznek is valamit a környezetükért. Például többen vállalták, hogy „örökbe fogadnak” egy adott partszakaszt, ahol bizonyos időközönként összeszedik a mások által eldobált szemetet. Reméli, hogy idővel a halfogókra is hathat, akik jelenleg csak kivesznek a vízből és kihasználják a folyót.

Szerintem a Duna az utolsó természetes vizünk, amihez, ha húsz évig nem nyúlnánk hozzá, akkor emberi beavatkozás nélkül is fennmarad a változatos élővilág. Szeretném, ha unokáim is átélhetnék mindazt, amit én is átéltem itt 1968 óta a folyó mentén 

– mondta.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában