Vértestolnai padlásról került elő a rohamkés

A II. világháború emlékei kötik össze Halom Albertet, a tatai Kuny Domokos Múzeum egyik munkatársát és Krussó Marcellt, az egykori diákmunkást. Ők ketten ereklyék gyűjtésébe kezdtek, mára pedig megnyitották az első közös kiállítást a kecskédi művelődési házban, amely a Szovjetunió fegyveres erejének harctéri felszerelését mutatja be.

Wágner Zsanett

Több éve már annak, hogy Halom Albert II. világháborús ereklyék gyűjtésébe kezdett, mindközül pedig a szovjet hadsereg felszerelési tárgyaira és fegyverzetére összpontosított. Mint mondta, internetes portálokon, különféle aukciós oldalakon és gyűjtői körökön keresztül jutott hozzá a koros darabokhoz, melyek között elvétve akad német és brit zsákmány is. Olyan ritkaságok is szerepelnek a gyűjteményben, amit szeretnének megmutatni másoknak is, ha nem is ország-világnak, de megyénk lakosainak biztosan.

– Könnyen dokumentálható a korszak. Számos film készült, melyben rekonstruálják a korabeli eseményeket, de már jóval korábbi felvételek is hűen bemutatják a hadifront eseményeit. Ráadásul rengeteg információt megtudhatunk az előző generációtól, például nagyanyáink és nagyapáink elbeszéléséből – válaszolt kérdésünkre Halom Albert, mikor kíváncsiak voltunk arra, mennyi idő alatt sikerült beszerezni a gyűjtemény darabjait és milyen akadályokkal szembesültek az út során.

Minden katona hős volt – ezt bizonyítja a kiállítás is (fotó: Wágner Zsanett/24 Óra)

Noha magángyűjteményről van szó, személyes emlék csak elvétve egy-két darabhoz fűzi őket. Láthatóak fegyverek, egyenruhák, géppuskarakaszok, számos málhazsák, pilotka (szövetsapka – a szerk.), rohamsisakok és csajkák, órák és csizmák. Vannak a gyűjteményben ritkaságnak számító darabok is, mert Marcell nem volt rest és bekopogtatott régi parasztházakhoz.

Péntekig látogatható a kiállítás - Augusztus 9-től tíz napon át látogatható a kiállítás. A statisztika szerint eddig több tucat érdeklődő is akadt naponta, kortól és nemtől függetlenül. Ottjártunkkor is nagy volt az érdeklődés, egymásnak adták a kilincset a kecskédiek. A kiállítók elégedettek a létszámmal, pláne a nyári szabadságok és a szünidő miatt. Megtudtuk, hogy huszadikától a kiállítás anyaga is „szabadságra megy”, a felszerelési tárgyak Marcell otthonában kapnak helyet Tatán, a fegyverek jó része pedig Bajra kerül.

– Konyhakésnek adták el. Kicsit csorba volt és rozsdás, de egy kis amatőr restaurálás után visszahoztam az életbe. Előjött az 1943-as beütő. Ez lett a kedvenc darabom. Egy rohamkés, ami Vértestolna határából került elő. Tudható, hogy az ejtőernyős felderítők kapták, tehát a frontra nagyon kevés jutott, körülbelül 500 darab. És most az egész keleti frontról beszélek…
A további célokról is beszélgettünk a gyűjtőpárossal. A tervek szerint Tatára és Tatabányára is ellátogatnak majd.