Fotókon Komárom vámszedő múltja

2004. május elsejétől, az uniós csatlakozást követően egyszerűbbé vált a közlekedés a szlovák–magyar határon, 2007-től, a schengeni csatlakozás után pedig úgy tűnt, végleg eltűnnek a határok, így már határőrökkel és vámosokkal sem találkozunk, ha úgy döntünk, átsétálunk Észak-Komáromba. A világjárvány persze átírta a kőbevésettnek hitt szabályokat, így a fiatalabbak is újra megtapasztalták, milyen, amikor nem utazhatunk korlátok nélkül. 

A Hagyományőrző Rendőrszázad, szlovák kollégáik és a Komáromi Csapatmúzeum a Komáromi Napok-programsorozat keretében közös kiállítással, bemutatóval emlékeztek meg a schengeni évfordulóról. A helyszín a régi átkelőhely volt, a magyar oldalról a belépő, szlovák oldalról a kilépő ellenőrzési pont épülete.

A tárlat iránt folyamatosan érdeklődtek a legkülönbözőbb korosztályok. Az egészen kicsiket főképp az épület előtti autókiállítás érdekelte, míg az idősebbek a belső kiállítást is hosszasan szemlélték. 
Legát István, a kiállítás szervezője magyar részről maga is határőr volt korábban, hajóvezetőként dolgozott, több kiállítása is van, nem csupán ebben a témában. Május 11-én nyílik például legújabb tárlata, amely a közlekedéstörténetet mutatja be. Fejleszti az erődben található kiállítást is, ahol az első komáromi csata tárgyi anyaga is megtalálható, amelyeket a csatatérről sikerült gyűjteni. Emellett a komáromi mesterségek témakörében is kutat. 

– Komárom egykori katonaváros – idézte fel Legát István. – A határőrség a fegyveres erők része volt, így amikor megszűnt, akkor vesztette el a település a katonaváros megnevezést. Ennek emlékét szerette volna megőrizni, ezért hozta létre a komáromi rendőrkapitányságon a Komáromi Csapatmúzeumot, amelynek anyaga a határvadász-alakulatok, a határőrség, a rendőrség és a csendőrség történetét dolgozza fel. A vízirendészet történetét ugyancsak feldolgozta, a Kempelen-középiskolában pedig egyenruha-kiállítása nyílt. 

Így az itteni kiállítás alapgyűjteménye már megvolt. A tárlaton lehetett látni az útlevelet megelőző igazolójegyet 1920-ból, valamint az útlevélkezelés fejlődését is nyomon lehetett követni. Emellett a vám- és pénzügyőrség relikviáit is meg lehetett tekinteni és a járőrfelszereléseket is. 

Legát Istvántól azt is megtudtuk, szeretnének hagyományt teremteni a kiállításból. Mindemellett az uniós csatlakozás évfordulója is közeleg, erre az alkalomra is készülnek. 
A nemzetközi kiállításra Szlovéniából is érkezett egy hagyományőrző hölgy, Tatjana Pahor, aki éppen most tanul magyarul is. Lapunknak elmondta, fontosnak tartja a tradíciók megismertetését a fiatalabb korosztállyal, hiszen Szlovéniában már a gyerekek közül sokan nem ismerik a korábbi határellenőrzés világát.